A hatásosság bizonyítékai a következő területeken:

Általános prevenció
Célzott prevenció
Hivatkozások

Honnan származik a bizonyíték a beavatkozások hatékonyságát illetően?

A beavatkozások hatékonyságával kapcsolatos bizonyítékon alapuló információ megpróbálja egyesíteni a rendelkezésre álló egyéni szaktudást (pl. szakértői vélemények) a szisztematikus kutatásokból rendelkezésre álló legjobb külső bizonyítékokkal. A szisztematikus kutatás célja ebben az értelemben egy adott beavatkozás hatásosságának megállapítása. A hatásosság annak a mérőeszköze, hogy ideális kutatási feltételek esetén, mennyire működik jól egy beavatkozás. A hatásosságot ideális esetben kontrollált vizsgálatok (controlled trials), vagy randomizált kontrollált vizsgálatok (randomised controlled trials) segítségével határozzák meg (első szintű kutatás).

Az elmúlt években a publikált vizsgálatok növekvő számának köszönhetően, a kutatók elkezdték ezeket a vizsgálatokat irodalmi áttekintések (reviews), szisztematikus irodalmi áttekintések (systematic reviews) és meta-analízisek (meta-analyses) keretében továbbelemezni (másod szintű kutatás). Az irodalmi áttekintések több különböző vizsgálat eredményét összegzik és egy adott beavatkozással kapcsolatosan vonnak le következtetéseket, ezek a cikkek általában nem szisztematikusak. A szisztematikus irodalmi áttekintések meghatározott módszerekkel azonosítják, választják ki és értékelik a kontrollált és randomizált kontrollált vizsgálatokat, majd összegyűjtik és elemzik az eredményeiket. Ezen eredményeket közlik irodalmi áttekintés formájában. A vizsgált tanulmányok eredményeinek összegzéséhez statisztikai módszereket is alkalmazhatnak (metaanalízisek).

A rendelkezésre álló bizonyítékok további összegzése érdekében a kutatók a rendelkezésre álló szisztematikus irodalmi áttekintéseket és metaanalíziseket is értékelik. Itt is szisztematikus módon és meghatározott módszerekkel történik a szisztematikus irodalmi áttekintések és metaanalízisek azonosítása; ez jelenti a harmad szintű kutatást (irodalmi áttekintések áttekintése – review of reviews).

Korlátok

Az EMCDDA elfogadja, hogy a beavatkozások hatásosságáról készült irodalmi áttekintésekkel kapcsolatban problémák merülhetnek fel. Előfordulhat például, hogy nem vesznek figyelembe minden releváns publikált, vagy nem publikált szisztematikus és/vagy nem szisztematikus irodalmi áttekintést, meta-analízist, vagy tanulmányt.

Ezen kívül torzítások is előfordulhatnak. Ilyen torzítások lehetnek: az angol nyelvű publikációk előnyben részesítése; csak a kontrollált kutatási körülmények között végzett vizsgálatokból származó bizonyítékok bemutatása, szemben a valós élethez közelebb álló körülményekkel; valamint a résztvevők random besorolása a beavatkozásban részt vevő, vagy a kontrollcsoportba, a kontrollált kutatási környezet biztosítása érdekében. Az utóbbi azonban nem valósítható meg minden esetben, például etikai megfontolások miatt.

Azt is ki kell emelnünk, hogy az irodalmi áttekintések áttekintései általában nem szakmailag lektoráltak (peer-reviewed). További hasznos információ származhat még a beavatkozások hatékonyságáról az aktuálisan futó programok leírásából (pl. kvalitatív kutatás keretében lehet róluk információt gyűjteni), vagy szakértői véleményekből (bővebben: Rehm, J. (1999), ‘Review papers in substance abuse research’, Addiction 94, 2, pp.173-176.).

Az eredmények általánosítása

A környezeti tényezők különbözősége az egyes országokban (pl. kulturális, társadalmi és fejlettségi tényezők) hatással lehet a hatékonyságra és/vagy a beavatkozások végrehajtására. Emiatt különösen óvatosan kell eljárni az olyan kutatási eredmények beépítése során, melyek nem az adott országban készült kutatásból származnak.

Bizonyítékok további forrásai

A hatásosság bizonyítása

A kontrollált kísérletek során ígéretesnek bizonyuló beavatkozásokat gyakran közösségi szinten is megvalósítják, annak érdekében, hogy lássák, hogy rutin körülmények között hogyan működik. Ez esetben a beavatkozás hatékonyságát értékelik, nem a hatásosságát.
A valós életben vizsgált, értékelt beavatkozásokra az EDDRA adatbázisban találhatnak példákat (Exchange on Drug Demand Reduction Database (EDDRA)).

Kvalitatív kutatás

A randomizált kontrollált vizsgálatok és más evaluációs módszerek mellett a kvalitatív kutatás is szolgálhat információval a gyakorlati szakemberek és a politika számára. Az ilyen kutatások segíthetnek további szempontok azonosításában, például betekintést nyújthatnak abba, hogy a környezet hogyan befolyásolja a beavatkozás végrehajtását. A kvalitatív módszerek olyan többlet információt nyújtanak, mellyel hozzájárulnak a kísérletekből származó és kvantitatív bizonyítékok ésszerűbb és alaposabb értékeléséhez. Ezek az információk segítenek megértetni a mindennapi élet szociális, kulturális és fejlődési tényezőinek szerepét és jelentőségét.

Néhány hivatkozás

EMCDDA Monograh (2000), ‘Understanding and responding to drug use: the role of qualitative research’.

Davies, P. (2000), ‘Contribution from qualitative research’, in: Davies, H.T.O., Nutley, S.M, and Smith, P.C. (editors), What works? Evidence-based policy and practice in public services, pp. 291-316. Policy Press, Bristol, UK.

Neale, J., Allen, D., Coombes, L. (2005), ‘Qualitative research methods within the addictions’, Addiction. 100(11), pp.1584-1593.