Kezelési lehetőségek kannabisz-használók számára

  A kannabisz használatról                                                   

Beavatkozások hatásossága

Meghatározás

A DSM-IV-TR (Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders, Mentális rendellenességek kórmeghatározó és statisztikai kézikönyve) meghatározásában a kannabisz abúzus olyan problémás kannabisz-használat, mely a munkahelyi teljesítmény romlásához és jogi problémákhoz vezet, a kannabisz függőséget pedig úgy határozza meg, mint olyan kényszeres használat, amely számos káros pszichológiai és fizikai következménnyel jár.

A legtöbb országban az 1990-es években és a 2000-es évek elején nőtt a kannabisz-használat, melynek következtében ma a kép kevésbé sokszínű Európában. Ez a leggyakrabban használt kábítószer Európában, de az egyes országok között továbbra is megfigyelhetőek különbségek.

Etiológia

A kannabisz-használat döntően a fiatalok (15-34 évesek) körében koncentrálódik, az elmúlt egy évben történő használat aránya általában a 15-24 évesek körében a legmagasabb. A kannabisz használat aránya jellemzően magasabb a férfiak esetében, bár az egyes országok között markáns különbségeket figyelhetünk meg.

Prevalencia

Óvatos becslések szerint körülbelül 74 millió európai polgár használt kannabiszt legalább egyszer élete során (életprevalencia), azaz minden ötödik ember a 15-64 év közötti korosztályban.

Jelentős különbségek tapasztalhatók az egyes országok között, az országos  prevalencia adatok tekintetében: 1-2%-is értékektől közel 40%-ot mutató értékekig. Sok ország számol be viszonylag magas előző évi ill. havi használatról. Körülbelül 22 millió európai használt kannabiszt az előző évben a becslések alapján, azaz a 15-64 év közöttiek átlagosan 7%-a. Az egyes országok nagyban eltérnek a különböző prevalencia mérőszámokban, a skála felső végében lévő országok akár tízszeres értéket mutathatnak a skála alsó felében lévőkhöz képest.

Kezelés

A speciálisan kannabisz-használókat célzó programok a célcsoport igényeinek megfelelő szolgáltatásokat nyújtanak, ugyanakkor csökkentik a kockázatát a fiatalok problémásabb ill. idősebb szerhasználókkal történő keveredésének.

Az Európában elérhető, kannabisz-használókat célzó programok: korai beavatkozás programok, átfogó család-alapú kezelések, speciálisan fiatal kannabisz-használókat célzó konzultációs központok által nyújtott programok, prevenciós-információs programok, szerhasználóknak, fiatalkorú bűnelkövetőknek és családjuknak szóló rövid távú beavatkozások, internet-alapú, kannabisz-használat megszüntetését támogató programok, motivációnövelő és kognitív viselkedés-terápiák, pszichoszociális problémamegoldás és motivációs interjú.

Eredmények

A kezelés nem mindig elég hatékony ahhoz, hogy minden elvárt eredményt elérjen, az alábbiakban felsoroltak a legfontosabbak.

Elsődleges eredmények

  • Kezelésben maradás (vizsgálatok* azt mutatták, hogy a kezelésben lévők kevésbé vállalnak kockázatokat és kevésbé vesznek részt bűncselekményben)
  • Fűggőség/abúzus súlyossága sztenderdizált kérdőívvel mérve
  • Kannabisz használat (önbevallásos kannabisz használat biológiai mintavétellel megerősítve)
  • Kezelésből kiesők, az utánkövetés végén a résztvevők abszolút számával mérve

 * például: az angol Nemzeti Kezelési Eredményesség Vizsgálat (National Treatment Outcome Research Study – NTORS), és az Ausztrál Kezelési Eredményesség Vizságlat (Australian Treatment Outcome Study – ATOS).

Prognózis

Az alkalmankénti kannabisz–használat hatással lehet az iskolai vagy munkahelyi teljesítményre, és fizikai veszélyt is jelenthet bizonyos helyzetekben, például vezetés közben. A kannabisz-függő személyek használhatnak nagy hatóanyag tartalmú kannabiszt, amely problémákat idézhet elő iskolai vagy munkahelyi teljesítményük tekintetében, és nehézségeket okozhat a családi életükben is. A kannabisz-függő személyek kitarthatnak a szerhasználat mellett a kapcsolódó fizikai (a dohányzáshoz kapcsolódó krónikus köhögés) vagy pszichológiai (például a célorientált tevékenységek csökkenése) problémák ellenére is. (DSM-IV)

vissza az oldal tetejére

A kannabisz használók számára elérhető kezelések hatásairól

 Röviden: Annak ellenére, hogy az ellátási igény növekedett, csak kevés kutatásban értékelték a kannabisz használóknak szóló beavatkozások hatékonyságát, és jelen pillanatig nem jutottak még egyértelmű, döntő eredményre.

Hatásos

Jelenleg ebben a kategóriában nincs a kritériumoknak megfelelő beavatkozás.

Jellemzően hatásos

Kognitív viselkedésterápia egyéni konzultációban

A kognitív viselkedésterápia (kilenc, vagy több ülés) egyéni ülésekkel hatékonyabb a kannabisz-használat illetve a függőség tüneteinek csökkentésében, mint a rövid motivációs beszélgetés (egy szisztematikus irodalmi áttekintésben szereplő, 450 beteggel kapcsolatos kutatás alapján) (Denis et al., 2006).

Egyéni vagy csoportos pszichoterápia

A csoportos vagy egyéni pszichoterápiákat (kognitív viselkedési terápia, motiváció növelő terápia) hatékonynak találták a kannabisz használat csökkentésében (öt, összesen 1297 kannabisz függő klienst tartalmazó vizsgálatról szóló szisztematikus irodalmi áttekintés alapján) (Denis et al., 2006).

Gyakorlati példák az EDDRA-ban:

Hatásos de vannak hátrányai

Kupon alapú ösztönzés

A hatékony pszichoterápiás intervenciókat segítő kupon-alapú ösztönzőkkel kapcsolatban azt találták, hogy nagy valószínűséggel javítják a kezelés elfogadottságát (amit a több, mint egy terápiás ülésen résztvevő kliensek számában határoztak meg). Ugyanakkor nem volt hatékony abban, hogy a kezelést befejezők (amit úgy határoztak meg, hogy adott legalább egy vizeletmintát és legalább egy terápiás ülésen részt vett) arányát javítsa – ahogy azt egy szisztematikus irodalmi áttekintésben (Denis et al., 2006) megállapították, amely két, összesen 125 klienssel készült tanulmányt vizsgált.

Nem ismert hatásosságú

Többdimenziós családterápia

2010-re vártak eredményt ezzel kapcsolatban az INCANT kutatásból, amely egy több helyszínen végzett vizsgálat volt többdimenziós családterápiáról. A kutatást Belgiumban, Franciaországban, Németországban, Hollandiában és Svájcban végezték el. Lásd: Liddle (2008) és Rigter (2010).

Terápiás közösségek a szerhasználat és –függőség kezelésére

Egy szisztematikus irodalmi áttekintésben (Smith et al., 2006), amelyben hét, összesen körülbelül 5000 betegről szóló vizsgálat szerepelt azt találták, hogy az ilyen beavatkozások hatását nehéz megbecsülni.

Terápiás közösségek börtönökben

Csak kevés bizonyíték áll rendelkezésre azzal kapcsolatban, hogy önmagában a börtönhöz képest a börtönökben működő, szerhasználattal foglalkozó terápiás közösségek jobbak lennének a börtönbe való visszakerülés megakadályozásában (12 hónappal a börtönből való kikerülés után nézve). A börtönben működő terápiás közösségbe járó elítéltek közül szignifikánsan kevesebben voltak 12 hónappal a szabadon bocsájtás után újra börtönben azokhoz képest, akik semmilyen kezelésben nem részesültek, vagy más szolgáltatásokban vettek részt (Smith et al., 2006).

Bizonyítottan hatástalan

Jelenleg ebben a kategóriában nincs a kritériumoknak megfelelő beavatkozás.

vissza az oldal tetejére

Felhasznált irodalom

vissza az oldal tetejére