Foglalkoztatáshoz kapcsolódó reintegrációs programok

  A problémakör                                                   

Beavatkozások hatásossága

Meghatározás

Ezen az oldalon szerhasználók munkavállalásához kapcsolódó reintegrációs beavatkozásokat és a hatásosságukkal kapcsolatban jelenleg elérhető tudományos bizonyítékokat foglaljuk össze.

Bár a problémás szerhasználók elméletileg a megszokott utak (pl.: munkakeresés egyénileg, munkaügyi központok) segítségével is beléphetnek a munkaerőpiacra, a gyakorlatban jelentős akadályokba ütköznek, ha ezeken keresztül akarnak munkához jutni.

A foglalkoztatáshoz kapcsolódó beavatkozások támogatni tudják azokat, akik találtak munkát, de például munkalehetőséget is adhatnak azokat, akik nem tudnak megbírkózni a nyílt munkaerőpiacon való munkakereséssel, és ezzel egyéb lehetséges akadályok leküzdésében is segíthetnek (ilyen lehet például az alacsony önbizalom).

A társadalmi integráció akadályai

Egyéni szint: 

kevés vagy hiányzó végzettség, beleértve az írás-olvasás illetve számolás alacsony szintjét; kevés munkahelyi tapasztalat; bizonyos szakmákból (pl.: rendőr, tanár, gyermekekkel foglalkozó szakmák, pénzügyi intézményeknél vállalható munkák) kizár a büntetett előélet; krónikus mentális ill. fizikai betegségek; bizonytalan lakhatási körülmények; korlátozott készségek a személyközi kapcsolatokkal terén; komplex személyes igények; önbizalomhiány; kaotikus életvitel (pl.: késés, rossz időkezelés); családi problémák; alacsony elvárások önmagával szemben és általában az élettel kapcsolatban.

Strukturális szint:

napi szintű kezelésen való megjelenés követelménye; a kezelőhelyek nem megfelelő, munkaidővel nem összeegyeztethető nyitvatartási ideje; szervezetek közötti koordináció hiánya; stigmatizálás, diszkriminatív nézetek, cselekedetek és eljárások; a fizetéshez szükséges folyószámla nyitásának nehézségei; megnövekedett esély ideiglenes vagy bizonytalan munkahelyre; megfelelő foglalkoztatási lehetőségek hiánya; a „segélycsapda”, mint tévhit (azaz az a hibás előfeltevés, hogy a munkába kerüléssel elveszített járulékok, segélyek többet érnek, mint amit egy esetleges munkaviszonnyal megkereshetne); a munkáltató által kért erkölcsi bizonyítvány.

Beavatkozások

Köztes munkaerőpiac (Intermediate labour market)

A köztes munkaerőpiac egy olyan támogatási rendszer, amely hátrányos helyzetű embereknek szól, és a célja a (tartós) munkanélküliség és a nyílt munkaerőpiac közötti szakadék áthidalása. A rendszer központi eleme valamilyen, határozott idejű szerződésen alapuló fizetett munka, amelyet képzéssel, személyes fejlesztéssel és munkakereséssel kombinálnak (Marshall and Macfarlane, 2000).

Szimulált munka és kontingencia menedzsment

Ez a beavatkozás hasonló a szerhasználóknak szóló általános kezelésben használt kontingencia menedzsmenthez, de a jutalmazás foglalkoztatás specifikus (azaz a megerősítés a fizetés, és a megfelelő munkahelyi teljesítmény a jutalmazott viselkedésforma). A jutalmak rendszerint negatív vizeletteszthez kötöttek, de a kliensek munkahelyi teljesítményének is kielégítőnek kell lennie ahhoz, hogy a jutalmat (munkaviszony, fizetés) megkaphassák. A “munkahely” jellemzően egy szimulált helyszín egy kezelőhelyen vagy egyetemen. Azzal együtt, hogy ez absztinencia központú megközelítés (azaz a hatékonyságot általában a klinikai eredmények – absztinencia megkezdése vagy fenntartása – jelentik, nem pedig a foglalkoztatással összefüggő eredmények), azért említjük meg itt, mert a beavatkozás során javulhatnak a munkavégzéshez kapcsolódó készségek és a foglalkoztathatóság is. Meg kell említeni, hogy ezek a beavatkozások az Egyesült Államokban sokkal elterjedtebbek, mint az európai országokban.

Támogatott foglalkoztatás

A támogatott foglalkoztatás olyan fizetett munka, amelyre normál munkahelyeken kerül sor (versenyszférában, nyílt munkaerőpiacon) támogató szolgáltatások közreműködésével. A kiegészítő szolgáltatások között lehet munkahelyi tanácsadó (coach), egy adott pozícióban dolgozó követése (shadowing), mentor-programok.

Alkalmazottakat segítő programok

Az alkalmazottakat segítő programok olyan problémás szerhasználóknak szóló programok, amelyek eszközt jelenthetnek a munkaadóknak az alkalmazottak szerhasználatával kapcsolatban. A szerhasználat lehet olyan, ami már az alkalmazás előtt létezett, de lehet olyan, ami a munka során alakult ki. A munkahelyi szerhasználathoz kapcsolódó stratégiák sokféle elemből állhatnak, gyakran beletartozik a drogteszt, az állapotfelmérés, a tanácsadás vagy a szakellátásba irányítás. A célja ezeknek a programoknak, hogy a vezetőknek lehetőséget adjon a fegyelmi vagy az elbocsájtás elkerülésére, ha az alkalmazott személyes problémái olyanok, hogy már nem tudják eredményesen kezelni azokat a problémáikat, amelyek negatívan hatnak a munkahelyi teljesítményükre. Az alkalmazottak saját maguk is jelentkezhetnek ilyen programokba, de a munkaadó, kolléga vagy felettes is javasolhatja a programba való bekerülést.

Fontos megjegyezni, hogy az ILO (1996) munkahelyi alkohol és szerhasználati problémákról szóló szabályzata szerint “Figyelembe kell venni, hogy a munkaadónak joga van fegyelmi eljárást indítani a foglalkoztatottak alkohol vagy kábítószer miatti, munkával kapcsolatos kötelességszegése kapcsán. Ugyanakkor ilyen esetekben a tanácsadást, kezelést és rehabilitációt kell előnyben részesíteni, nem a fegyelmi eljárást. Azonban, ha a munkavállaló nem működik együtt teljes mértékben a kezelési program során, a fegyelmi eljárás helyén valónak tekinthető a munkaadó részéről.” (ILO, 1996: VII).

Eredmények

A foglalkoztatáshoz kapcsolódó eredmények tekinthetőek a társadalmi reintegráció legfontosabb indikátorainak.

Elsődleges eredmények

  • Foglalkoztatási ráta
  • Munkahelyen való megjelenés
  • Átlagjövedelem 

vissza az oldal tetejére

Elérhető tudományos bizonyítékok a foglalkoztatáshoz kapcsolódó reintegrációs programokról

Röviden: A munkavállalót támogató programok abban segítik az embereket, hogy javítsák a munkahelyi teljesítményüket, míg a támogatott foglalkoztatás típusú beavatkozások segíthetnek elhelyezkedni versenyképes állásokban a mentális problémákkal rendelkező szerhasználóknak.

Hatásos

 

Munkavállalót támogató programok a munkahelyi teljesítmény növelésére

 

Egy randomizált kontrollált vizsgálatban (n=498; Jordan et al., 2008, idézi: EMCDDA, 2012 – Online függelék) hatásosnak találták a munkavállalót támogató programokat:

 

  • A kezelés 30-60 napja közöttA bejelentett hiányzások száma a kezdeti 58.5%-ról 26.9%-ra csökkent
    • A késések 37.3%-ról 20.4%-ra csökkentek;
    • A csökkent produktivitás 19.7%-ról 14.9%ra csökkent;
    • A konfliktusok aránya 18.1%-ról 11.8%-ra csökkent;
  • Hasonló csökkenésről számoltak be a 61. nap után, a hiányzások 66%-os csökkenésével; valamint
  • A kezelés első hónapja után a javuló munkahelyi teljesítményt nyújtó kliensek aránya 70% volt.

Jellemzően hatásos

Támogatott foglalkoztatás mentális betegséggel rendelkező szerhasználóknak

A támogatott foglalkoztatást végző beavatkozásokat hatásosnak találták egy nem kontrollált pre-poszt vizsgálatban (n=113; Biegel et al., 2009, idézi: EMCDDA, 2012 – Online függelék):

  • 46.9% kapott versenyképes állást a 12 hónapos vizsgálati időszak alatt – 66% közülük az első három hónapban kezdte a munkát;
  • A foglalkoztatás átlagos hossza 4.3 hónap volt, bár 43% kevesebb, mint 2 hónapig volt állásban;
  • Nem fehér származás, magas vásárlói tudatosság, a támogatott foglalkoztatás használatának mértéke, és a rossz anyagi helyzet voltak a munkába lépés prediktorai.

Hatásos, de vannak hátrányai

Jelenleg ebben a kategóriában nincs a kritériumoknak megfelelő beavatkozás.

Nem ismert hatásosságú

Jelenleg ebben a kategóriában nincs a kritériumoknak megfelelő beavatkozás.

Bizonyítottan hatástalan

Jelenleg ebben a kategóriában nincs a kritériumoknak megfelelő beavatkozás.

vissza az oldal tetejére

Felhasznált irodalom

vissza az oldal tetejére