Képzéshez, szakképzéshez kapcsolódó reintegrációs programok

  A problémakör                                                   

Beavatkozások hatásossága

Meghatározás

Ezen az oldalon a képzés, szakképzés területéhez kapcsolódó, foglalkoztathatóságot javító beavatkozásokat és a hatásosságukkal kapcsolatban jelenleg elérhető tudományos bizonyítékokat foglaljuk össze.

A portálon a „képzés” szó alatt az olyan speciális tanulási lehetőségeket értjük, amelyek volt vagy jelenlegi szerhasználóknak szólnak. Ez azt is jelenti, hogy a képzést úgy határozzuk meg, hogy mint amelybe beletartozik az írás-olvasási illetve a számolási készségek tanulása és fejlesztése, de nem tartoznak bele egy adott munka elvégzéséhez szükséges speciális képzések. A szakképzés pedig olyan képzés, amelyet arra terveztek, hogy segítse a résztvevőket abban, hogy készen álljanak a munkavállalásra, és/vagy olyan gyakorlati tudást szerezzenek, amely szükséges ahhoz, hogy egy adott foglalkozásban vagy kereskedelmi tevékenységben, vagy foglalkozások, kereskedelmi tevékenységek egy bizonyos típusban képesek legyenek dolgozni.

A társadalmi integráció akadályai

Egyéni szint: 

kevés vagy hiányzó végzettség, beleértve az írás-olvasás illetve számolás alacsony szintjét; kevés munkahelyi tapasztalat; bizonyos szakmákból (pl.: rendőr, tanár, gyermekekkel foglalkozó szakmák, pénzügyi intézményeknél vállalható munkák) kizár a büntetett előélet; krónikus mentális ill. fizikai betegségek; bizonytalan lakhatási körülmények; korlátozott készségek a személyközi kapcsolatokkal terén; komplex személyes igények; önbizalomhiány; kaotikus életvitel (pl.: késés, rossz időkezelés); családi problémák; alacsony elvárások önmagával szemben és általában az élettel kapcsolatban.

Strukturális szint:

napi szintű kezelésen való megjelenés követelménye; a kezelőhelyek nem megfelelő, munkaidővel nem összeegyeztethető nyitvatartási ideje; szervezetek közötti koordináció hiánya; stigmatizálás, diszkriminatív nézetek, cselekedetek és eljárások; a fizetéshez szükséges folyószámla nyitásának nehézségei; megnövekedett esély ideiglenes vagy bizonytalan munkahelyre; megfelelő foglalkoztatási lehetőségek hiánya; a „segélycsapda”, mint tévhit (azaz az a hibás előfeltevés, hogy a munkába kerüléssel elveszített járulékok, segélyek többet érnek, mint amit egy esetleges munkaviszonnyal megkereshetne); a munkáltató által kért erkölcsi bizonyítvány.

Beavatkozások

Szakképzés

A szakképzések alatt olyan programokat értünk, amelyek további foglalkoztathatóságot javító elemeket is tartalmaznak (pl.: álláskeresési támogatás, álláskeresési készségek javítása, én-hatékonyság [self-efficacy] fejlesztése, munka iránti elkötelezettség növelése, állásinterjúhoz szükséges készségek fejlesztése), illetve általánosan használható tudások (pl.: idő-menedzsment, prezentációs készségek, önértékelés) és szakmaspecifikus tudások (pl.: számítástechnikai ismeretek) kialakítását teszik lehetővé. A képzéseket gyakran közösen tartják kábítószer problémák kezelésével foglalkozó szervezetek és specializált piaci vagy állami szolgáltatók (pl.: nemzeti foglalkoztatási szolgálat).

Végzettségek, szakképesítések

Ezek a beavatkozások olyan formális képzésekre vonatkoznak, ahol a kliensek hivatalosan elismert képesítéseket szerezhetnek (azaz vizsgákat tesznek, és/vagy egyéb módon számot adnak tudásukról, stb.).

Átképzés szerhasználókkal foglalkozó szakemberré

Itt nem valamilyen formalizált beavatkozásra kell gondolni, de sok felépült (vagy felépülőfélben lévő) problémás szerhasználó segíti a kezelőhelyeket úgy, hogy szakemberként ott maradnak. A kliensek a kábítószer-kezelések terébe már munkahelyként beléphetnek akár önkéntesként, akár mint egy specializálódva, szociális munkásként, addiktológiai konzultánsként, stb.

Elhelyezés önkéntes vagy ideiglenes munkahelyeken tapasztalatszerzésre

A kliensek elhelyezése valamilyen önkéntes munkakörben vagy ideiglenes munkahelyen a foglalkoztatási rehabilitáció fontos alkotóeleme Az önkénteskedés célja (a munkaszerzés hosszú távú célját nem szem elől tévesztve), hogy lehetővé tegye a kliensnek, hogy megszerezzen bizonyos jártasságot a munka világában, és növekedjen az önbizalma, valamint, hogy új készségeket szerezhessen, és egy jövőbeli munkáltató előtt bizonyíthassa, hogy képes adaptálódni egy munkahelyhez.

Egy ideiglenes munkahelyen megszerzett munkatapasztalat megerősíthet már meglévő készségeket, illetve felkészítheti az egyént arra, hogy meg tudjon felelni egy adott munkakörnek, különösen, ha valamilyen speciális feladatról van szó. A kiválasztási folyamat gyakran a “valódi” állásokhoz hasonlóan történik, és az ilyen tapasztalatszerző munkával fizetés is járhat.

Eredmények

A foglalkoztatáshoz kapcsolódó eredmények tekinthetőek a társadalmi reintegráció legfontosabb indikátorainak.

Elsődleges eredmények

  • Foglalkoztatási ráta
  • Munkahelyen való megjelenés
  • Átlagjövedelem 

vissza az oldal tetejére

Elérhető tudományos bizonyítékok a képzéshez és szakképzéshez kapcsolódó reintegrációs programokról

Röviden: A metadon fenntartó kezelésben résztvevő klienseknek szóló Lépcsőzetes Motivációs Kezelés (motivációs viselkedés-megerősítés) hatásosan segíti az embereket abban, hogy munkát találjanak. A foglakoztatáson alapuló beavatkozások és a szakképzések javíthatják a foglalkoztatottsági arányt, viszont a munkavállalási tanácsadás nem hatásos.

Hatásos

Lépcsőzetes Motivációs Kezelés a foglalkoztatáshoz kapcsolódó motiváció növelésére

Egy keresztmetszeti vizsgálat (n=228; Kidorf et al., 2004, idézi: EMCDDA, 2012 – Online függelék) a metadon fenntartó kezelésben résztvevő klienseket célzó, motivációs viselkedés-megerősítésen alapuló Lépcsőzetes Motivációs Kezelést hatásosnak találta:

  • A résztvevők közül 70% teljes állásban, 19% részmunkaidőben dolgozott, 4% pedig önkéntesként dolgozott egy iskolában. Összesen 92% fizetett adót (azaz 8% készpénzben, “kézbe” kapta a fizetését);
  • A 110, kezelésbe való belépéskor munkanélküli kliens közül 84% volt állásban az utánkövetéskor. 

Jellemzően hatásos

A foglalkoztatáshoz kapcsolódó motiváció növelése személyre szabott foglalkoztatottság támogatással

Egy randomizált kontrollált vizsgálatban (n=168; Magura et al., 2007, idézi: EMCDDA, 2012 – Online függelék) hatásosnak találták a metadon fenntartó kezelésben résztvevő klienseknek szóló személyre szabott foglalkoztatottság támogatást, amelyben a kliensek számára az adott egyén igényeihez igazítva a szakmai készségeket erősítő, valamint a nem szaktudáshoz kapcsolódó akadályokat (pl.: alacsony én-hatékonyság [self-efficacy]) mérséklő beavatkozást nyújtottak. A vizsgálat eredményei alapján a beavatkozás hatásos volt:

  • A beavatkozásban résztvevők körében 41%, míg a szokásos szakképzési tanácsadáson résztvevők körében 25.5% volt a fizetett állásban (rész- vagy teljes munkaidőben) foglalkoztatottak aránya az utánkövetés mindkét hullámában;
  • Regresszióanalízis alapján az utánkövetéskor (bármilyen) fizetett munkahellyel rendelkezés szignifikáns prediktorai a következők voltak: a korábbi munkaviszony, a teljeskörű beavatkozásban való részvétel, valamint az, hogy valaki a kontroll vagy a vizsgálati csoportba tartozott-e;
  • Ezzel együtt a vizsgálati periódus alatti átlagos jövedelemben nem volt eltérés. 

Munkaviszonyra koncentráló képzés a foglalkoztathatóságot javító készségek kialakítására

Egy keresztmetszeti vizsgálat (n=223; Schottenfeld et al., 1992, idézi: EMCDDA, 2012 – Online függelék) hatásosnak találta a szakképzési tanácsadást, munkakeresési és munkavégzési készségek javítását tartalmazó, munkaviszonyra koncentráló képzést:

  • A 172, eredetileg munkanélküli kliens közül 120 talált sikeresen részmunkaidős vagy teljes állást; valamint
  • 25-en voltak állásban a program befejezésekor és voltak állásban a szakmai utánkövetéskor is. 

Foglalkoztatási tanácsadás hatása a foglalkoztatottsági arányra és a kezelési eredményekre

A foglalkoztatási tanácsadást hatásosnak találták egy országos adatok másodelemzését elvégző vizsgálatban (n=297; SAMHSA – Substance Abuse and Mental Health Services Administration; Reif et al., 2004, idézi: EMCDDA, 2012 – Online függelék):

  • Utánkövetéskor a kliensek 72%-nak volt állása valamikor a kikerüléstől eltelt idő során. A foglalkoztatási tanácsadáson résztvevőknek háromszor nagyobb eséllyel volt állása valamikor a kikerüléstől eltelt idő során, mint a kontroll csoportba tartozó klienseknek;
  • A foglalkoztatási tanácsadáson résztvevők körében a kezelésen való részvétel, és a kezelési eredmények jobb értékeket mutattak, mint a kontroll csoport körében. A következő jellemzőknek volt hatása a foglalkoztatottságra: bekerüléskor házas volt vagy együtt élt valakivel, hajléktalanság a bekerüléskor, és a latin származás.

Bűnelkövetők munkához segítése – program a foglalkoztathatóságot javító készségek kialakítására

A Bűnelkövetők munkához segítése programot – amely a készségek kialakítására és az állásszerzés segítésére négy különböző célzott programelemet tartalmazott – egy nem kontrollált pre-poszt vizsgálatban (n=245; Kemp et al., 2004, idézi: EMCDDA, 2012 – Online függelék) hatásosnak találták:

  • Készségfejlesztés és támogatott munka — foglalkoztatottak aránya 54.2%;
  • Életkészségek fejlesztése — foglalkoztatottak aránya 58.1%;
  • Munkahelyi képzés — foglalkoztatottak aránya 59.0%. 

A munkavállaláshoz szükséges készségek kialakítása szakképzésen keresztül a drogbíróságok kliensei számára

A drogbíróságok klienseinek szóló képzési programot egy randomizált kontrollált vizsgálatban (n=500; Leukefeld et al., 2007, idézi: EMCDDA, 2012 – Online függelék) hatásosnak találták (a klienseket magas illetve alacsony szintű beavatkozást és beavatkozást nem kapó csoportokra osztották):

  • A foglalkoztatási arány javult. Szignifikáns kapcsolat volt a beavatkozás szintje és az elmúlt évi foglalkoztatási jellemzők között, a magas beavatkozású csoportban több teljes munkaidejű foglalkoztatásról számoltak be, mint az alacsony szintű beavatkozást kapó és a beavatkozásban nem résztvevő csoportban;
  • A magas szintű beavatkozásban részesülő csoportban kevesebb résztvevő volt munkanélküli;
  • Az alacsony szintű beavatkozásban résztvevőkhöz és a beavatkozásban nem résztvevőkhöz viszonyítva a magas szintű beavatkozást kapottak több munkanapról számoltak be mind az elmúlt időszakra, mind az elmúlt 30 napra vonatkozóan;
  • A beavatkozásban nem részesülő csoportban több munkanapot dolgoztak, mint az alacsony szintű beavatkozást kapott csoportban;
  • A magas szintű beavatkozásban résztvevők magasabb jövedelemről számoltak be, mint az alacsony szintű beavatkozást kapott csoport tagjai. 

Szakképzés az állandó munkahely megszerzését segítő átfogó program részeként

Egy nem kontrollált pre-poszt vizsgálatban (n=529; McLennan et al., 2003, idézi:EMCDDA, 2012 – Online függelék) hatásosnak találták a szakképzési programelemet, amely egy női szerhasználóknak szóló, több szolgáltatást is magában foglaló (a józanság és önállóság elérését célzó) beavatkozás részeként valósult meg:

  • javult az összesített foglalkoztatási pontszám és mind a hét, ehhez a területhez kapcsolódó további mérőszám;
  • a négy foglalkoztatási mérőszámban szignifikáns változás volt a belépési érték és a 6. hónapnál mért érték között, valamint a 6. hónap és a 12. hónapnál mért érték között. Például a legalább félállásban foglalkoztatottak aránya a kezdeti 6%-ról 20.4%-ra emelkedett a 6. hónapra, majd 29.9%-ra a 12. hónapra.
  • A jóléti juttatásokban részesülők aránya nem változott szignifikánsan a 6. hónapra, de javult a 6. és 12. hónap között. Például az átmeneti segélyben (Temporary Assistance for Needy Families, TANF) részesülők aránya 72.7% volt belépéskor és 74.6% volt a 6. hónapnál, viszont ezután 58.4%-ra csökkent a 12. hónapra.

 

Hatásos, de vannak hátrányai

Jelenleg ebben a kategóriában nincs a kritériumoknak megfelelő beavatkozás.

Nem ismert hatásosságú

Álláskeresési Workshop vs. egy állásinterjúról szóló videó

Az “Álláskeresési Workshop” program az álláskeresési készségek fejlesztésére koncentrál, különösen az állásinterjúra való felkészülésre. Egy randomizált kontrollált vizsgálat (n=102; Foley et al., 2010, idézi:EMCDDA, 2012 – Online függelék) ezt hasonlította össze egy állásinterjúról szóló videóval abból a szempontból, hogy melyik milyen hatással van a foglalkoztatással kapcsolatos eredményekre:

  • Az álláskeresési workshop-nak nem volt szignifikáns hatása;
  • A regresszió analízis nem mutatott semmilyen statisztikailag szignifikáns különbséget a két csoport között a munkahely találásig eltelt időben a három hónap alatt (a munkahelyet itt úgy definiálták, hogy bejelentett állás vagy munkahelyi gyakorlat megkezdése);
  • A 6 hónapos utánkövetésnél a Cox regresszió nem talált semmilyen szignifikáns különbséget a két csoport között a munkahely találásig eltelt időben;
  • Nem volt szignifikáns különbség a két csoport között a munkaórákban illetve az összesített, munka és gyakorlati órákban; valamint
  • Se a 3 se a 6 hónapos utánkövetésnél nem volt szignifikáns különbség a két csoport között. 

A Szakmai Problémamegoldási Készségek program hatása a munkakeresési motivációra

A Szakmai Problémamegoldási Készségek program egy olyan beavatkozás, amely a munkakeresési motivációra és munkakeresési lépésekre fókuszált metadon kezelésben résztvevő klienseknél. A program hatásosságával kapcsolatban egy randomizált kontrollált vizsgálat (n=109; Coviello et al., 2004, idézi: EMCDDA, 2012 – Online függelék) a következőket találta:

  • A programnak nem volt hatása a kliensek munkába állási motivációjára;
  • A kezdő időpontban erős motivációval rendelkező kliensek motivációja erős maradt a beavatkozás során mind a résztvevő, mind a kontroll csoportban. 

Egy másik randomizált kontrollált vizsgálat (n=109; Zanis et al., 2001, idézi: EMCDDA, 2012 – Online függelék) a következőket találta:

  • A Yates korrigált chi-négyzet alapján a foglalkoztatottsági arány különbsége statisztikailag szignifikáns volt a két csoport (beavatkozásban résztvevő és kontroll csoport)között;
  • Ugyanakkor a kiindulási különbségekre korrigálva nem volt különbség a munkahelyi teljesítményben a két csoport között a 6 hónapos utánkövetéskor. 

A foglalkoztathatóságot növelő készségeket fejlesztő Kísérleti Képzési Program hatása a foglalkoztatottsági mutatókra

A Kísérleti Képzési Programban munkavállalási képzésekre és a készségfejlesztésre koncentráltak. Egy randomizált kontrollált vizsgálatban (n=250; Karuntzos et al., 1994, idézi: EMCDDA, 2012 – Online függelék) nem találtak különbséget a programban résztvevők és a kontroll csoport között a következőkben:

  • Foglalkoztatottsági mutatók;
  • Mind a programban résztvevők, mint a kontroll csoportban a férfiakhoz képest több nőt juttattak be tanórákra, képzési szolgáltatásokba vagy munkahelyi képzésekbe. Mindkét csoprtban a nőkhöz képest több férfi számára nyújtottak álláskeresési segítséget.

Képzési és Foglalkoztatási Program a foglalkoztathatóságot javító készségek fejlesztésére

A Képzési és Foglalkoztatási Program keretében készségfejlesztést végeztek, és finanszírozták azokat a képzéseket, amelyek az azonosított hiányosságokat pótolták. Egy randomizált kontrollált vizsgálatban (n=249; Dennis et al., 1993, idézi:EMCDDA, 2012 – Online függelék) nem találtak a hatásosságot alátámasztó tudományos bizonyítékot:

  • Bár csoport-specifikus változásokat találtak (pl.: a programban résztvevők szignifikánsan több tanórát/képzést kaptak, több munkavállalói készségeket fejlesztő foglalkozásra juttatták el őket, több szakmai értékelésen vettek részt, több munkavállalói készségeket fejlesztő és munkát támogató szolgáltatásban vettek részt), de összességében a beavatkozásnak nem volt szignifikáns hatása a foglalkoztatottsági arányokra. 

Szakmai Problémamegoldási Program illetve az. Álláskeresési  Workshop hatása a foglalkoztathatóságot javító készségekre

A kognitív viselkedési terápián és interperszonális problémamegoldási elméleteken alapuló Szakmai Problémamegoldási Program és Álláskeresési Workshop kombinációjával kapcsolatban egy randomizált kontrollált vizsgálat (n=417; Lidz et al., 2004, idézi: EMCDDA, 2012 – Online függelék) megállapítota a következőket:

  • Mindhárom csoportban jelentősen növekedett az átlagos munkanapok száma, ráadásul a két beavatkozásban résztvevők további növekedést mutattak az átlagos munkanapok számában a 12. hónapnál végzett utánkövetésnél, ugyanakkor a két beavatkozásban résztvevőknél csökkenés volt a 6. hónapnál végzett utánkövetésnál mért szinthez képest;
  • Azonban a variancia-analízis nem mutatott különbséget a csoportok között az átlagosan állásban töltött napok számában;
  • Azok körében, akik a megszabott képzési alkalmak legalább felén részt vettek nem volt szignifikánsan magasabb az állásban töltött napok száma se a 6. hónapnál, se a 12. hónapnál végzett utánkövetéskor, mint azoknak, akik az alkalmak kevesebb, mint felén vettek részt, vagy mint azoknak, akik egyáltalán nem vettek részt ilyenen. 

Szakmai rehabilitációs tanácsadás a munkavállalási motiváció javítására

A szakmai rehabilitációs tanácsadás hatásosságára nem talált tudományos bizonyítékot egy kontrollált pre-poszt vizsgálat (n=691; Appel et al., 2000, idézi: EMCDDA, 2012 – Online függelék):

  • a részvétel szakmai és foglalkotatási tevékenységekben 53%-ról 56%-ra növekedett a beavatkozásban résztvevők körében és 45%-ról 43%-ra csökkent a kontroll csoportban, azonban a változás nem volt szignifikáns;
  • a regresszióanalízis azt mutatta, hogy a sikeres munkakeresés szignifikáns prediktorai a következők voltak: a kliens munkanélküli volt a vizsgálat kezdetekor, hosszabb ideig vett részt a programban, fiatalabb volt, beavatkozásban résztvevők csoportjába került.

Szakképzés a foglalkoztathatóságot javító készségek fejlesztésére és a bűnelkövetők visszaesésének csökkentésére

A Kezelés Börtön Helyett (Drug Treatment Alternative-to-Prison, DTAP) programban a szakképzésre és a munkavállalói készségek fejlesztésére koncentráltak. A programot kliensadatok másodelemzésével vizsgáló kutatásban (n=406; Sung, 2001, idézi: EMCDDA, 2012 – Online függelék) nem találtak tudományos bizonyítékot a hatásosságra:

  • a DTAP-t elvégzettek körében 52% találkozott a munkaügyi fejlesztővel munkavállalási tanácsadásra és 40% talált munkahelyet a DTAP munkaügyi fejlesztőjének segítségével;
  • Azon 93 végzett közül, akikről rendelkezésre álltak adatok, 4% (4) fogadott el valamilyen állásajánlatot, azok közül, amelyet az Üzleti Tanácsadó Testület tagjai ajánlottak fel;
  • Az adatelemzésből származó eredmények azt mutatták, hogy a magasabb foglalkotatottsági arány gátolta a kezelés utáni újabb bűnelkövetést a DTAP-t elvégzettek körében. 

Bizonyítottan hatástalan

Munkavállalási tanácsadás hatása a foglalkoztatottsági arányra

A munkavállalási tanácsadást nem találta hatásosnak egy USA-ban zajlott országos vizsgálat (Alcohol and Drug Services Study) adatainak másodelemzése (n=1 802; Shepard and Reif, 2004, idézi: EMCDDA, 2012 – Online függelék):

  • Az összes, nem metadon kezelésben résztvevő, drogambulancián folytatott kezelésből kikerülő kliens közül valamivel kevesebb, mint 10% részesült foglalkoztatási rehabilitációban vagy munkavállalási tanácsadásban. Ezek a kliensek szignifikánsan alacsonyabb arányban rendelkeztek teljes állással a szerhasználattal foglalkozó kezelés megkezdése előtti évben, másként fogalmazva nagyobb eséllyel voltak munkanélküliek a kezelés megkezdése előtti évben, mint azok, akik nem vettek részt foglalkoztatási rehabilitációban.

vissza az oldal tetejére

Felhasznált irodalom

vissza az oldal tetejére