Kezeléshez kapcsolódó reintegrációs programok

  A problémakör                                                   

Beavatkozások hatásossága

Meghatározás

Ezen az oldalon a kezelés területéhez kapcsolódó foglalkoztathatóságot javító beavatkozásokat és a hatásosságukkal kapcsolatban jelenleg elérhető tudományos bizonyítékokat foglaljuk össze.

Az EMCDDA 3.0-s Kezelési igény protokolja szerint „A kábítószer-használóknak szóló kezelés olyan tevékenység (vagy tevékenységek), amelyek közvetlenül céloznak meg olyan embereket, akiknek problémájuk van a szerhasználatukkal, és amely tevékenységek célja, hogy előre meghatározott célokat érjenek el úgy, hogy azokkal enyhítsék és/vagy megszüntessék a fennálló problémákat. Ezeket a tevékenységeket tapasztalt vagy akkreditált szakemberek végzik, elismert orvosi, pszichológiai vagy szociális támogatással kiegészítve. A beavatkozások jellemzően specializált, szerhasználókkal foglalkozó intézményekben zajlanak, de megvalósulhatnak általános szolgáltatóknál, ahol orvosi, pszichológiai segítséget nyújtanak kábítószer-problémákkal küzdők számára”.

A társadalmi integráció akadályai

Egyéni szint:

kevés vagy hiányzó végzettség, beleértve az írás-olvasás illetve számolás alacsony szintjét; kevés munkahelyi tapasztalat; bizonyos szakmákból (pl.: rendőr, tanár, gyermekekkel foglalkozó szakmák, pénzügyi intézményeknél vállalható munkák) kizár a büntetett előélet; krónikus mentális ill. fizikai betegségek; bizonytalan lakhatási körülmények; korlátozott készségek a személyközi kapcsolatokkal terén; komplex személyes igények; önbizalomhiány; kaotikus életvitel (pl.: késés, rossz időkezelés); családi problémák; alacsony elvárások önmagával szemben és általában az élettel kapcsolatban. 

Strukturális szint:

napi szintű kezelésen való megjelenés követelménye; a kezelőhelyek nem megfelelő, munkaidővel nem összeegyeztethető nyitvatartási ideje; szervezetek közötti koordináció hiánya; stigmatizálás, diszkriminatív nézetek, cselekedetek és eljárások; a fizetéshez szükséges folyószámla nyitásának nehézségei; megnövekedett esély ideiglenes vagy bizonytalan munkahelyre; megfelelő foglalkoztatási lehetőségek hiánya; a „segélycsapda”, mint tévhit (azaz az a hibás előfeltevés, hogy a munkába kerüléssel elveszített járulékok, segélyek többet érnek, mint amit egy esetleges munkaviszonnyal megkereshetne); a munkáltató által kért erkölcsi bizonyítvány.

Beavatkozások

Szubsztitúciós kezelés

A szubsztitúciós kezelés során gyógyszereket (jellemzően opiátokat) írnak fel ellenőrzött körülmények között illegális szerhasználók, leggyakrabban heroin-használók számára egy teljeskörű gondozási terv keretében. A szubsztitúciós kezelés célja, hogy az illegális szerhasználat csökkenjen vagy teljesen megszűnjön és/vagy, hogy a szerhasználat negatív egészségügyi és szociális következményeit csökkentse.

Pszichoszociális beavatkozások

A pszichoszociális beavatkozások közé egy sor különböző beavatkozás tartozhat, mint például strukturált konzultáció, motivációs interjú, esetkezelés, ellátás/kezelés segítése, pszichoterápia, relapszus prevenció.

  • Esetkezelés – Az esetkezelés során egy esetkezelő munkatárs felelős azért, hogy az adott klienst összekösse az aktuálisan releváns, fontos intézményekkel. Az alapvető tevékenységek közé tartozhat például az állapotfelmérés, tervezés, intézményekkel való kapcsolatfelvétel, ellenőrzés (monitoring), érdekképviselet.
  • Bentlakásos programok, rehabilitációs otthonok – Ezek olyan fekvőbeteg-ellátást, hosszú távú bentlakást biztosító intézmények, ahol a résztvevő klienseknek be kell költözniük valamilyen szállóba, otthonba vagy esetleg kórházba. Az ilyen programokban általában (intenzív) pszichoszociális beavatkozások széles spektrumát kínálják, vannak csoportfoglalkozások, gyakorlati és szakmai feladatok, a napi tevékenységeket pedig valamilyen strukturált rendben végzik – a lakóknak pedig ezeken (jellemzően) kötelező részt venniük.
  • Kontingencia menedzsment – A kontingencia menedzsment (contingency management, CM) egy olyan beavatkozási modell, ahol az adott kliens – a kezelési tervhez viszonyított – viselkedését jutalmazzák vagy büntetik. Kábítószer-kezelés esetében ilyen lehet például a pénzjutalom (készpénzben vagy utalványban) negatív vizeletteszt esetében.
  • Közösségi megerősítés – A közösségi megerősítés megközelítése (Community Reinforcement Approach, CRA) egy olyan átfogó, viselkedési terápiás „csomag”, ami a kábítószer fogyasztáshoz kapcsolódó viselkedési formákat illetve a kliensek életének egyéb területein felmerülő problémákat igyekszik menedzselni. A CRA keretében egy sor készségfejlesztő képzésen vesznek részt, ide értve a probléma megoldást, az asszertivitást, családi kapcsolatokat és szakképzésekkel, munkahellyel kapcsolatos tanácsadást is.

Eredmények

A foglalkoztatáshoz kapcsolódó eredmények tekinthetőek a társadalmi reintegráció legfontosabb indikátorainak.

Elsődleges eredmények

  • Foglalkoztatási ráta
  • Munkahelyen való megjelenés
  • Átlagjövedelem

vissza az oldal tetejére

Elérhető tudományos bizonyítékok a kezeléshez kapcsolódó reintegrációs programokról

Röviden: A kontingencia menedzsment (akár foglalkoztatás-központú, akár nem) a csak foglalkoztatásra koncentráló beavatkozásokhoz képest több fizetett munkanaphoz segíti az embereket. A bentlakásos kezelések illetve a terápiás munkahelyek javítják a munkahelyen való megjelenést.

Hatásos

Jelenleg ebben a kategóriában nincs a kritériumoknak megfelelő beavatkozás.

Jellemzően hatásos

Az addikció súlyossági index (Addiction Severity Index – ASI) foglalkoztatási értékeit javító kontingencia menedzsment

A megküzdési készségeket utalványokkal ösztönző, motivációt javító és társas minta átadáson alapuló programokat is magában foglaló kontingencia menedzsmentet hatékonynak találták egy randomizált kontrollált vizsgálatban (n=60; Budney et al., 2000, idézi: EMCDDA, 2012 – Online függelék) a következőben:

  • szignifikáns mértékben növelte az ASI foglalkoztatási értékeit.

Az eredményt egy megfigyeléses vizsgálat is megerősítette (Room, 1998, idézi: EMCDDA, 2012 – Online függelék), amelyben azt találták, hogy a társas minta átadáson alapuló programok 34%-os illetve 28%-os javulást eredményeztek az ASI foglalkoztatási értékében a kiinduló érték és az utánkövetés között. Az ASI foglalkoztatási problémákhoz kapcsolódó értéke szintén csökkenést mutatott azon klienseknél, akik társas minta átadáson alapuló programban vettek részt.

  • Az ASI foglalkoztatáshoz kapcsolódó elemei összefüggést mutatnak a fizetett munkanapok számával.

Kokain absztinenciához kapcsolódó kontingencia menedzsment foglalkoztatás alapú megerősítése

A kokain absztinenciához kapcsolódó kontingencia menedzsment foglalkoztatás alapú megerősítését egy randomizált kontrollált vizsgálatban (n=51; DeFulio and Silverman, 2011, idézi: EMCDDA, 2012 – Online függelék) hatásosnak találták a következőkben:

  • a kiinduláskor mérthez képest az utánkövetésnél több résztvevő számolt be arról, hogy van valamennyi munkából (munkahelyről) származó jövedelme;
  • 40 %-nak volt munkából származó jövedelme a terápiás munkahelyen való foglalkoztatás utáni év folyamán;
  • a vizsgálat kezdetéhez képest a vizsgálatban résztvevők kisebb arányban éltek segélyből vagy éltek szegénységben az utánkövetés évében; és
  • a résztvevők törvényi, szociális, foglalkoztatási és gazdasági körülményei hasonlóak voltak a két csoportban a vizsgálat minden fázisában.

A beavatkozást szintén hatásosnak találták egy kontrollált pre-poszt vizsgálatban (n=319; Donlin et al., 2008, idézi: EMCDDA, 2012 – Online függelék):

  • A munkával töltött percek aránya a betanulási idő során szignifikáns korrelációt mutatott a beavatkozás időtartama alatti negatív (kokain) vizelettesztek arányával. 

Rehabilitációs otthon a munkahelyi teljesítmény javítására

A bentlakásos otthont hatékonynak találta egy pre-poszt vizsgálat (n=212; Slaymaker and Owen, 2006, idézi: EMCDDA, 2012 – Online függelék):

  • szignifikáns mértékben csökkentette a munkahelyi problémákat (az elmúlt 30 napban), a kezdeti 5,2 napról 0,14 napra 12 hónap alatt;
  • 65%-t megtartott az eredeti munkaadója;
  • szignifikáns mértékben csökkentett mindent nem tervezett hiányzást, a kezelést megelőző 12 hónapot a kezelést követő 12 hónappal összevetve (77,7%-ról 29,6%-ra); valamint
  • szignifikáns mértékben csökkentette a nem tervezett munkahelyi hiányzást, a kezelés megkezdése előtti évre jellemző átlagos 9,19 napról 1,33 napra a kezelés utáni évben.

A rendszeres, megbízható bejárást utalvánnyal ösztönző terápiás munkahely

Egy kontrollált pre-poszt vizsgálatban (n=40, 20 fő beavatkozásban részt vevő és 20 fő kontroll csoport; Silverman et al., 2002, idézi: EMCDDA, 2012 – Online függelék) hatékonynak találták az utalvánnyal ösztönző terápiás munkahelyeket a következőkben:

  • 12 résztvevő (60 %) 6 vagy több hónapon keresztül folyamatosan (azaz csak rövid, eseti hiányzásokkal megszakítva) meg tudott jelenni a munkahelyén;
  • 3 résztvevő (15 %) a terápiás munkahelyre való meghívás után a leghosszabb folyamatos munkaviszonyukat teremtették meg; valamint
  • A 3 éves periódus 780 munkanap átlagosan 43%-án jelentek meg a munkahelyen a résztvevők. A 3 éves periódus végén a 20 résztvevőből 9 volt az, aki folyamatosan megjelent a munkahelyen.

Hatásos, de vannak hátrányai

Jelenleg ebben a kategóriában nincs a kritériumoknak megfelelő beavatkozás.

Nem ismert hatásosságú

Foglalkoztatáson alapuló megerősítés szemben a foglalkoztatással kombinált, kokain absztinenciához kapcsolódó kontingencia menedzsmenttel

A foglalkoztatással kombinált, kokain absztinenciát támogató kontingencia menedzsmentet és a csak foglalkoztatáson alapuló programot összehasonlítva az eredmények nem mutattak szignifikáns eredményeket. Egy randomizált kontrollált vizsgálat (n=51; De Fulio et al., 2009a, idézi: EMCDDA, 2012 – Online függelék) alapján:

  • a kontingencia menedzsmentben résztvevő absztinens kliensek és a csak foglalkoztatásban résztvevők hasonló arányban jártak be a munkahelyükre, és a többség mindkét csoportban meg tudott maradni a munkahelyén a második fázis alatt egy éven keresztül;
  • a két csoport tagjainak hasonló volt az átlagos órabérük, és az adatbevitelben is hasonlóan pontosak voltak; valamint
  • az „absztinens” csoport tagjainak magasabb átlagos munkateljesítményük volt, mint a csak foglalkoztatáson alapuló programban résztvevőknek, de a különbség nem volt szignifikáns. 

Egy másik randomizált kontrollált vizsgálatban (n=56; Silverman et al., 2007, idézi: EMCDDA, 2012 – Online függelék) azt találták, hogy:

  • a kezdő mérésnél mind az absztinencia és foglalkoztatás, mind a csak foglalkoztatás csoportban magas volt a munkahelyen való megjelenések aránya (a napok 85%-a illetve 82%-a);
  • a csak foglalkoztatás csoport tagjai a beavatkozás folyamán végig tartották a magas részvételi arányt; és
  • amikor a beavatkozás során a kokain vizeletteszteket használták, az absztinencia és foglalkoztatás csoport tagjainak részvétele csökkent, de a legtöbb résztvevő később is csak megszakításokkal jelent meg. 

Bentlakásos rehabilitáció terhes nők részére az ASI foglalkoztatási értékének javítására

Egy randomizált kontrollált vizsgálatban (n=85; French et al., 2002, idézi: EMCDDA, 2012 – Online függelék) a bentlakásos kezelés nem mutatott szignifikáns eltérést a következőben:

  • különböző kezelési programokban résztvevők által elért foglalkoztatási értékek (ASI, munkából származó jövedelem) közötti különbség. 

A rendszeres bejárást és a jobb munkahelyi teljesítmény elérését elősegítő terápiás munkahely terhes nők részére

A foglalkoztatást is magában foglaló kezelési célokat tekintve a (negatív vizelettesztet követelő) terápiás munkahely egy randomizált kontrollált vizsgálatban (n=40; Silverman et al., 2002, idézi: EMCDDA, 2012 – Online függelék) nem bizonyult hatékonynak:

  • Naponta átlagosan a résztvevők 45%-a ment be a munkahelyre; valamint
  • a terápiás munkahely programban résztvevők 40%-a tudott folyamatosan, a 24 hét döntő részében magas arányban megjelenni a munkahelyen.

Egy másik randomizált kontrollált vizsgálatban (n=20, a fenti kutatás második fázisa; De Fulio et al., 2009b, idézi: EMCDDA, 2012 – Online függelék):

  • a gyakornokok elvégezték a feladatokat és legalább két egymást követő két héten fenntartották az absztinenciát, folyamatosan megjelentek a munkahelyen, pontosak voltak és professzionális hozzáállást tanúsítottak; valamint
  • a második fázisban adatbeviteli munkára felvett gyakornokok összességében 99,6%-os pontossággal dolgoztak, óránként 2525 leütés sebességgel.

Terápiás munkahely, ahol szimulált munkakörülmények között tartanak képzést a megbízható, és folyamatos munkahelyen való megjelenéssel kapcsolatban

Egy terápiás munkahelyen kontingencia menedzsment mellett, szimulált munkakörülmények között készítik fel a résztvevőket kezdő szintű irodai munkára – az ezt felmérő randomizált kontrollált vizsgálat (n=47; Knealing et al., 2006, idézi: EMCDDA, 2012 – Online függelék) során nem találtak szignifikáns különbséget a kontrollcsoporthoz képest a következőkben:

  • a teljes állásúak (több, mint 20 munkanap az elmúlt 30 napban; az ASI interjúk alapján becsülve) aránya alacsony volt a program kezdetekor, a kezelés időtartama alatt és az utánkövetés időpontjában is;
  • a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya (kevesebb, mint 20 munkanap az elmúlt 30 napban) magasabb volt, mint a teljes állásúak aránya, de a teljes időtartam alatt alacsony volt a résztvevők mindkét csoportjában, és semelyik időpillanatban nem volt szignifikáns különbség a két csoport között; valamint
  • a szokásos kezelésben résztvevőkhöz képest a terápiás munkahely programban résztvevők körében a „bármilyen munkaviszonnyal” rendelkezők (teljes- vagy részmunkaidőben vagy terápiás munkahelyen dolgozók) aránya magasabb volt. A különbség kismértékben szignifikáns volt, azonban ez a különbség is eltűnt az utánkövetés idejére, amikor a terápiás munkahelyen való foglalkoztatásra már nem volt lehetőség.

Bizonyítottan hatástalan

Jelenleg ebben a kategóriában nincs a kritériumoknak megfelelő beavatkozás.

vissza az oldal tetejére

Felhasznált irodalom

vissza az oldal tetejére