Bevált gyakorlatok portálja – A hatásosság bizonyítása

Célzott prevenció

Kutatások azt mutatják, hogy fiatalok bizonyos csoportjai nagyobb valószínűséggel próbálnak ki drogokat és/vagy nagyobb valószínűséggel alakulnak ki drogfogyasztással összefüggő problémáik, mint az általános népesség tagjainak. A célzott prevenció ezen csoportokra irányul.

Célzott prevenció – eredmények összefoglalása

A következő összefoglaló 4, 2000-ben, vagy azután megjelent irodalmi áttekintés áttekintésén (review of reviews) alapul: Buehler and Kroeger (2006), McGrath et al. (2006), Canning et al. (2004) és NICE (2007). A célzott prevenció hatékonyságáról rendelkezésre álló információk korlátozottsága miatt másod szintű és néhány első szintű, 2003 óta megjelent kutatást is figyelembe vettek, melyeket a fenti kutatások nem tartalmaznak.

Mi működik a célzott prevencióban?

Néhány bizonyíték azt mutatja, hogy a veszélyeztetett diákokra irányuló iskolai prevenciós programok hatékonyabbak, mint az iskolai populációt általánosan megcélzó programok.

Gottfredson and Wilson (2003) in: McGrath et al. (2006)

 A célzott függőség megelőzési intézkedéseknek akkor van hatásuk a fogyasztási magatartásra, ha azokat az iskolában szociális készségeket fejlesztő, mentori, vagy életvezetési programok keretében hajtják végre. Gottfredson and Wilson (2003), Wicki. and Stübi. (2001), Catalano et al. (1998), Mowbray and Oyserman. (2003) in: Buehler and Kroeger (2006); Roe and Becker (2005)

Úgy tűnik, hogy a kognitív magatartás befolyásolására irányuló programok nagyobb valószínűséggel sikeresek. Gottfredson and Wilson (2003) in: McGrath et al. (2006)

Azok a programok, melyek a csapatépítést, az interperszonális kommunikációt, és az önreflekcióra koncentráló introspektív tanulási megközelítést hangsúlyozzák.

Springer and Sale (2004)

Azok a programok, melyek figyelembe veszik az egyéni szükségleteket.

Windle and Windle (1999) in: Canning et al. (2004)

A fiatalok azonosítása és bevonása olyan érzékeny módon történik, mely kerüli a „címkézést”, ami stigmatizációhoz vezethet.

Sussman et al. (2004)

Azok a beavatkozások a hatékonyak, melyek a motivációra, készségek fejlesztésére, döntéshozatalra és a téves normatív hiedelmek korrigálására irányulnak.

Sussman et al. (2004)

Kisebb, jól kontrollált vizsgálatokból van arra bizonyíték, hogy a családlátogatás egy megvalósítható stratégia a hátrányos helyzetű családokkal végzett munka során; csökkentheti a korai fejlődési zavarok kockázati tényezőit, ezáltal javítva a gyermekkori fejlődés eredményeit.

Toumbourou et al. (2007)

A legerősebb bizonyítékok a kábítószer-fogyasztással összefüggő ártalmakhoz vezető fejlődési utak redukálásának hatékonyságáról olyan beavatkozásokból származnak, melyeket a korai iskolás évek alatt az oktatási környezet fejlesztése és a szociális kirekesztettség csökkentése érdekében hajtottak végre.

Toumbourou et al. (2007)

A szerfogyasztás szempontjából magas kockázatúnak értékelt veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeknek, és 11-16 éves fiataloknak a következő program ajánlott: családra irányuló két, vagy több éven át tartó strukturált támogatást nyújtó program, melyet a gyermek/fiatal szüleivel, vagy gondviselőivel közösen dolgoznak ki, és a területen kompetens szakember vezeti. A programnak:

  • tartalmaznia kell legalább három rövid motivációs beszélgetést a szülőkkel/gondviselőkkel
  • értékelnie kell a család interakciókat
  • ajánlania kell szülői készségeket erősítő tréninget
  • ösztönöznie kell a szülőket, hogy figyeljék gyermekeik magatartását és iskolai teljesítményét
  • tartalmaznia kell visszajelzést
  • akkor is folytatódnia kell, ha a gyermek/fiatal iskolát vált.

Intenzívebb támogatás nyújtása családoknak, akiknek erre szükségük van (pl. családterápiát).

NICE (2007)

Azok voltak a leghatékonyabb programok a veszélyeztetett fiatalok szerfogyasztásának csökkentésére – az Egyesült államokban több helyszínen készített értékelések szerint –melyek ajánlottak az életvezetési készségek fejlesztésére irányuló programelemeket, és a csapatépítést, az interperszonális kommunikációt, és az önreflekcióra koncentráló introspektív tanulási megközelítést hangsúlyozták. Ezek a hatékony programok világosan megfogalmazott és koherens elméleten alapultak és minőségi kapcsolatot nyújtottak a fiataloknak.

Springer and Sale (2004)

Veszélyek

Az információátadás önmagában nem hatékony a veszélyeztetett fiatalok kábítószer-fogyasztással kapcsolatos magatartásának és attitűdjének megváltoztatásában.

Roe and Becker (2005)

Magas kockázatú egyének csoportba szervezése a droghasználat növekedéséhez vezethet. Ez akkor következik be, ha a fiatalok eltanulják egymástól a deviáns viselkedést. Ha nem strukturáltan, vagy felügyelet nélkül töltenek együtt időt, eltanulhatják egymástól a deviáns viselkedést.

Sussman et al. (2004)

Célzott prevenció esetében fennáll annak a veszélye, hogy a fogyasztási magatartást nem preventív módon befolyásolják.

Wicki. and Stübi (2001) in: Buehler and Kroeger (2006)

A magas kockázatú fiatalok kortárs programokban való részvétele során a veszélyeztetett csoportok közötti lehetséges negatív „fertőző hatások” miatt nagy körültekintésre van szükség.

Cho et al. (2005)

Korlátok

Hiányoznak a célzott prevenció eredményességéről és hatásosságáról rendelkezésre álló bizonyítékok.

Canning et al. (2004); Roe and Becker (2005)

Több és jobb minőségű kutatásra van szükség annak megállapításához, hogy mely beavatkozások működnek a különböző célcsoportok körében, vagyis, hogy például mi működik a magas rizikójú csoportok, vagy a szerhasználók körében. A nem iskolai színtéren működő célzott beavatkozások gyakran rövidebbek voltak és gyengébb módszertannal dolgoztak, mint az iskolai programok.

Canning et al. (2004); White and Pitts (1998) in: McGrath et al. (2006)


A célzott prevenció hatásosságával kapcsolatos megállapításainkhoz a következő irodalmi forrásokból származó információkat használtuk fel:

Harmad szintű kutatás

2000 óta megjelent irodalmi áttekintések áttekintései:

Buehler, A. and Kroeger C. (2006), ‘Report on the prevention of substance abuse’, Federal Centre for Health Education BZgA.

McGrath, Y. et al. (2006), ‘Drug use prevention among young people: a review of reviews’, National Institute for Health and Clinical Excellence.

Canning, U. et al. (2004), ‘Drug use prevention among young people: a review of reviews’, Health Development Agency.

NICE (2007), ‘Community-based interventions to reduce substance misuse among vulnerable and disadvantaged young people’. Public Health Intervention Guidance no.4, Technical report, National Institute for Health and Clinical Excellence, London.

Toumbourou, J. W. et al. (2007), ‘Interventions to reduce harm associated with adolescent substance use.’, Lancet 369 (9570), 1391-1401.

A célzott prevenció hatásosságáról rendelkezésre álló információ szűkössége miatt 2003 óta megjelent másod-, és első szintű tanulmányokat is figyelembe vettünk.

Másod szintű kutatás

Roe, E. and Becker, J. (2005), ‘Drug prevention with vulnerable young people: a review’, Drugs: education, prevention and policy 12 (2), pp. 85-99.

Sussman, S. et al. (2004), ‘The motivation, skills, and decision-making model of ‘drug abuse’ prevention’, Substance Use and Misuse, 39, (10–12), pp. 1971–2016.

Kumpfer K.L.et al. (2003), ‘Family-based interventions for substance use and misuse prevention’, Substance Use and Misuse, 38(11-13), pp. 1759-87. 

Első szintű kutatás

A következő kutatásoknál figyelembe kell venni, hogy azok nem a beavatkozások hatásosságát vizsgálták, hanem azt, hogy a „valós élet” feltételei között, vagy a „természetes” színtéren hatékonynak-e.

Cho, H.et al. (2005), ‘Evaluation of a high school peer group intervention for at-risk youth’, Journal of Abnormal Child Psychology, 33 (3), pp.363-7.

Springer J. F. et al. (2004), ‘Characteristics of effective substance abuse prevention programs for high-risk youth’, The Journal of Primary Prevention, 25 (2) , pp. 171-219. 


Módszertan

Ezen az oldalon az irodalmi áttekintések módszertanával kapcsolatos összefoglaló olvasható, továbbá link is található az egyes irodalmi áttekintések áttekintéseinek letöltéséhez.

Első szintű kutatás

Buehler, A. and Kroeger C. (2006)
McGrath,Y. et al. (2006)
Canning, U. et al. (2004)
NICE (2007)

Másod szintű kutatás 
Roe and Becker (2005)
Sussman et al. (2004)
Kumpfer et al. (2003)
Toumbourou, J. W. et al. (2007)

Harmad szintű kutatás

Cho et al. (2005)
Springer et al. (2004)


Toumbourou, J.W., Stockwell, T., Neighbors, C., Marlatt, G.A., Sturge, J. and Rehm, J. (2007), ‘Interventions to reduce harm associated with adolescent substance use’, Lancet 369(9570), pp. 1391-1401. 

Módszertan

A szerzők kiegészítették a közelmúltban készült átfogó szisztematikus irodalmi áttekintéseket és további, a megelőző két évben megjelent szisztematikus irodalmi áttekintéseket azonosítottak. A beavatkozás hatásosságának megítéléséhez jól kontrollált eredményértékelésekből származó általános pozitív bizonyítékra volt szükség. A beavatkozásokat akkor tekintették hatékonynak, ha az eredmények a kontrollált kutatási környezeten kívül, valódi szolgáltatói feltételek között is fennálltak.

A felhasznált publikációk megjelenésének ideje

2005 óta

Beválasztási kritériumok

A szisztematikus kiválasztás és módszertani értékelés minőségi standardjai. A szerzőket arra kérték, hogy egyesítsék a jól megalapozott empirikus vizsgálatok bizonyítékait tartalmazó irodalmi áttekintések eredményeit és jegyezzék fel a kutatással és gyakorlattal kapcsolatos következtetéseket.

 Roe, E. and Becker, J. (2005), ‘Drug prevention with vulnerable young people: a review’, Drugs: education, prevention and policy, 12 (2), pp. 85-99. 

Módszertan

A felhasznált kutatások típusa és száma
16 randomizált kísérletes, kvázi-kísérletes és kísérletes kutatási elrendezést alkalmazó vizsgálat irodalmi áttekintése.

A felhasznált publikációk megjelenésének ideje

1994 vagy később.

Beválasztási kritériumok

Veszélyeztetett, vagy magas kockázatú fiatalok csoportjaira irányuló célzott beavatkozások értékelése, ahol a kábítószer-fogyasztás volt az egyik kimeneti változó.

 

Sussman, S., Earleywinge, M., Wills, T., Cody, C., Biglan, T., Dent, C.W., Newcomb, M.D. (2004), ‘The motivation, skills and decision-making model of ‘drug abuse’ prevention’, Substance Use and Misuse, 39 (10-12), pp. 1971-2016. 

Módszertan

A felhasznált kutatások típusa és száma

29 ígéretes célzott prevenciós program irodalmi áttekintése

A felhasznált publikációk megjelenésének ideje

1970-től

Beválasztási kritériumok

értékelt célzott beavatkozások (beleértve a célzott és javallott prevenciót).

Kumpfer, K., Alvarado, R., Whiteside, H.O. (2003), ‘Family-based interventions for substance use and misuse prevention’, Substance Use and Misuse, 38 (11-13), pp. 1759-1787. 

Módszertan 

A felhasznált kutatások típusa és száma

Hatékony családi-alapú prevenciós megközelítések áttekintése. A hatékony beavatkozásokat a következőképpen definiálták: azok, melyek statisztikailag szignifikáns fejlődést mutatnak a probléma viselkedéses, vagy annak jeleit mutató gyermekeknél, jó minőségű, kontrollált kísérletes értékelési kutatásokban (kísérletes, vagy kvázi-kísérletes kutatási elrendezés), megbízható és valid mérőeszközöket alkalmaznak és a mintanagyság cellánként legalább öt.

Beválasztási kritériumok

A hatékony beavatkozásokat a következőképpen definiálták: azok, melyek statisztikailag szignifikáns fejlődést mutatnak a probléma magatartásos, vagy annak jeleit mutató gyermekeknél, jó minőségű, kontrollált kísérletes értékelési kutatásokban (kísérletes, vagy kvázi-kísérletes kutatási elrendezés), megbízható és valid mérőeszközöket alkalmaznak és a mintanagyság cellánként legalább öt.

Cho, H., Hallfors, D.D., Sánchez, V. (2005), ‘Evaluation of a high school peer group intervention for at-risk youth’, Journal of Abnormal Child Psychology, 33(3), pp. 363-7. 

Módszertan

A Reconnecting Youth elnevezésű, veszélyeztetett középiskolás fiatalokra irányuló program hatékonyságát vizsgálja. Az adatok egy nagy volumenű, két különböző városi iskolai körzetben végrehajtott, függetlenül értékelt, a hatékonyság vizsgálatára irányuló kísérletből származnak. A vizsgálatban összesen 1218 diák vett részt, 50%-uk fiú volt, az átlagéletkor 15 év volt. A szerzők azt tesztelték, hogy a hatásossági kísérlet pozitív hatásait meg lehet-e ismételni, valamint, hogy jelentkeznek-e negatív hatások a veszélyeztetett fiatalok klaszterekbe sorolása esetén.

Springer J.F., Sale E., Hermann J., Sambrano S., Kasim R., Nistler M. (2004), ‘Characteristics of effective substance abuse prevention programs for high-risk youth, The Journal of Primary Prevention, 25 (2), pp. 171-219.

 

Módszertan

1995-ben az amerikai Center for Substance Abuse Prevention (CSAP), és a Substance Abuse and Mental Health Services Administration (SAMHSA), támogatásával indult a „CSAP Veszélyeztetetett fiatalokra irányuló programok országos értékelése”, mely egy 5 éven át tartó, több helyszínen folyó értékelési vizsgálat volt, 46 program és a szerfogyasztás szempontjából veszélyeztetett, több mint 10.500 fiatal bevonásával. A cikk az értékelés eredményeit mutatja be, kiemelve azon programjellemzőket, melyek magyarázhatják a résztvevők elmúlt havi szerfogyasztásában megfigyelt csökkenést.