EMCDDA INSIGHTS 9

 

AZ ILLEGÁLIS SZEREK MÉRÉSE A SZENNYVIZEKBEN

 Az EMCDDA nemrégiben megjelent kiadványa olyan tanulmányokat mutat be, amelyek a közösségekben előforduló kábítószer-fogyasztás becslését célzó, a települési szennyvizek kábítószerek és anyagcseretermékeik jelenlétét vizsgáló elemzésére vonatkoznak. A munkaterület multidiszciplináris módon, különböző kutatási területeken dolgozó tudományos szakemberek bevonásával fejlődik, emiatt a kiadványban ismertetett beszámolók szempontok széles skáláját mutatják be, köztük az analitikus kémiát, az élettant és biokémiát, a szennyvízgépészetet, a térinformatikát és statisztikát, valamint a hagyományos drogepidemiológiát.

A tanulmánykötet első írása a vizsgálati megközelítéseket mutatja be, meghatározza a kötet a továbbiakban alkalmazásra kerülő fogalmi kereteit, bemutatja a vizsgálatok céljait és a megközelítés fogalmi és módszertani korlátait.

A második fejezet a közösségekben a kábítószer-fogyasztás mértékének szennyvízelemzéssel történő becsléséhez használt eljárásokról nyújt áttekintést. A módszer azon alapul, hogy megmérik a tiltott anyagoknak a fogyasztók által a vizelettel kollektíven kiválasztott bomlástermékeit, amelyek a szennyvízelvezető rendszeren keresztül jutnak el a szennyvíztisztító telepekig. Ha figyelembe veszik a farmakokinetikai és anyagcsere-tényezőket és a szervezetből kiválasztott anyagok lebomlását, a rendszerbe bekerülő anyag és anyagcseretermékek mennyiségét a fogyasztás mutatóiként lehet használni. Ez a módszer a kábítószerek vizeletben lévő bomlástermékeinek tömegáramát vizsgálja az epidemiológiai adatok, azaz a lakosság körében előforduló kábítószer-fogyasztás becsléséhez. Bár a módszer alkalmas lehet arra, hogy valós idejű objektív adatokkal szolgáljon a kábítószer-fogyasztásról, epidemiológiai szempontból számos bizonytalansági tényező befolyásolhatja a kábítószer-használó alcsoportok körében elfogyasztott mennyiségekre vonatkozó becslések pontosságát.

A kokain és a metadon metabolikus folyamatait és ezen anyag szervezeten belüli lebomlását – tehát még mielőtt a szennyvízrendszerbe kerülnének – a harmadik fejezet foglalja össze. Ez a tanulmány néhány olyan tényezőt vizsgál, amelyek az egyén szintjén a kábítószer-maradványok szennyvízrendszerbe történő kiválasztását megelőzően felmerülhetnek. A különböző szerhasználati módok például a vérben különböző kábítószer-szinteket és eltérő csúcsidőket eredményeznek. Az egyes kábítószerek meghatározott adagja által kiváltott reakciók közötti egyéni különbségeket övező bizonytalanságokra is felhívják a figyelmet: A bizonytalanság forrása lehet többek között az életkor, a nem, a testtömeg, a vese- és májműködés, a más kábítószerekkel való kölcsönhatás, a drogkarrier és a genetikai sajátosságok.

A negyedik fejezet a tiltott kábítószerek városi csatornarendszerekben való elvezetéséről és lebomlásáról szóló jelenlegi ismereteket tárgyalja. Arról is szó esik, hogy mennyiben relevánsak ezek a folyamatok a használati számadatok pontos visszaszámításához, továbbá a kábítószer-terhelés időbeli megfigyelésével kapcsolatos kérdéseket vizsgálja meg. A többi fejezethez hasonlóan ezek a kérdések itt is elsősorban a kokain vonatkozásában szerepelnek, mivel erről az anyagról áll rendelkezésre a legtöbb információ.

Az egészségügyi szakemberek térképhasználatával, mint az emberek, a betegségek és a környezet közötti összetett kölcsönös összefüggések megértésének egyik hasznos eszközével foglalkozik az ötödik fejezet. Az egészségügyi események előfordulásának megértése és helymeghatározásának javítása érdekében a térképek kiegészíthetik a térstatisztikai elemzés, az epidemiológia és a közegészségügy egyéb információit és eszközeit. A földrajzi információs rendszerek lehetőséget adnak a térbeli elemzésre, mivel a különböző térképek egymásra helyezésével lehetővé válik az összekapcsolódás, a közelség és a szomszédosság topológiai viszonyainak meghatározása.

A következő tanulmány azt vizsgálja, hogy a szennyvízvizsgálatokból származó adatokat hogyan lehet összekapcsolni a tiltott kábítószerek használatáról hagyományos módszerekkel kapott becslésekkel. A fejezet röviden áttekinti a tiltott kábítószer-használat megfigyelésére és becslésére használt jelenlegi módszereket, és megtárgyalja a szennyvízben végzett mérések és az előfordulási becslések jövőbeni összekapcsolását illetően felmerülő kérdéseket.

A kiadvány záró fejezetében az új módszer által felvetett jogi és etikai kérdések kerülnek bemutatásra:

  • Amennyiben a szennyvízelemzés célja a kábítószer-használat területi szintű profiljának meghatározása, úgy adatvédelmi aggályok nem merültek fel az előzetes tájékozódás során.
  • Jelenleg a korlátozott hozzáféréssel kapcsolatos rendes működési eljárásokon kívül kevés vagy hiányzik a jogi biztosíték a háztartási hulladékhoz hozzáférő magáncégekkel vagy állami hivatalokkal szemben.
  • A közvetlenül a házi vezetékek bekötései szintjén történő mintavétel túllép a rendszer megfigyelésének hatókörén, és etikai szempontból nem ajánlható.
  • Világosan különbséget kell tenni a szennyvíz-mintavétellel járó vizsgálatok céljai és mértéke között: különösen azt kell tisztázni, hogy a megállapításokat a közegészség érdekében vagy bűnüldözési, illetve politikai ellenőrző intézkedések keretében kívánják-e felhasználni.
  • Miközben a fő szennyvízcsatornán áthaladó vagy a szennyvíztisztító telepre beáramló szennyvíz megfigyelési programja a közösségre vonatkozó átlagértékek megállapítására törekszik, a közintézményekből vagy magánháztartásokból történő egyedi mintavétel közegészségügyi téren nem nyújt releváns információt, ezért ilyen szempontból nem ajánlható.
  • Etikai és jogi szempontból számos nyilvánvaló nehézség merül fel, ha ezt az új módszert a tudományos vizsgálattól eltérő célokra alkalmazzák. A standard kutatási eljárások esetében általában követelmény a névtelenség garanciáinak biztosítása. A szennyvízrendszerekből való mintavételre ugyanennek az etikai felfogásnak kell vonatkoznia. A döntő különbség azonban az, hogy a szennyvíz-mintavétel megfelelő tájékoztatást követően beleegyezés nélkül is megtörténhet, és a felhasználók nem feltétlenül kapnak lehetőséget a „részvétel” megtagadására.
  • Speciálisabb szabályozásra van szükség a mintavételi eljárásokkal kapcsolatos jelenlegi jogszabályokat és a szükséges jogszabályokat illetően. Ajánlott, hogy valamennyi érintett működjön közre a szennyvízelemzés alkalmazásával járó etikai és jogi kérdések teljes körű, nyílt megvitatásában.
  • Bár a kábítószer-fogyasztás elterjedtségének szennyvízben végzett mérésekkel történő becslésének kutatása ígéretes kezdeményezésnek tűnik, a módszer számos bizonytalansággal jár együtt. Különféle tényezők fontos, de egyelőre nem eléggé ismert hatással lehetnek a megállapításokra és azok értelmezésére, így további kutatásokra van szükség, hogy lehetővé váljon a módszer hasznosságának és az eredmények értelmezésének jobb megismerése.

   A kiadvány korlátozott példányszámban megrendelhető irodavezetőnknél. 

Assessing illicit drugs in wastewater: potential and limitations of a new monitoring approach

Az illegális szerek mérése a szennyvizekben: az új megfigyelési módszerben rejlő lehetőségek és a módszer korlátai