Fogalomtár < J – V >


 
Járóbeteg kezelés

Olyan kezelési típus, ahol a beteg nem tölti az éjszakát a kezelőhelyen

Forrás: EMCDDA Strukturált kérdőív 27 (2005) és Strukturált kérdőív 31 (2006)

 

Javallott prevenció (Indicated prevention)

Ez a kategória olyan prevenciós beavatkozásokat és programokat jelöl, amelyek az érvényes diagnosztikus kategóriák alapján (DSM IV) függőnek nem minősülő, de annak korai jeleit mutató személyek viselkedését szeretnék a kívánatos iránynak megfelelően befolyásolni. A megnövekedett egyéni kockázat jelei lehetnek a romló osztályzatok, alkohol és drogfogyasztás és elidegenedés a szülőktől, iskolától és pozitív kortársaktól. Kevesebb hangsúlyt fektetnek az olyan környezeti hatások befolyásolására, mint például a közösségi értékek. Ezek a programok tehát elsősorban az egyén szintjén, egyénre szabott módon kezdeményezik a beavatkozásokat. Céljuk nem csak a szerhasználat kialakulásának megakadályozása, hanem minden olyan viselkedészavar befolyásolása is, amely vélhetőleg kapcsolódik, vagy elvezet a szerhasználó életút kialakulásához.

Forrás: EMCDDA – PERK

 

< vissza az oldal tetejére >

 

Kábítószer

Illegális drogok (opiátok, stimulánsok, hallucinogének, kannabisz és származékai).
Az 1/1968. (V. 12.) BM-EüM együttes rendelet 1. § (1) szerint „Kábítószerélvezetre alkalmas anyagnak (továbbiakban: kábítószer) az 1965. évi 4. törvényerejű rendelettel kihirdetett “1961. évi Egységes Kábítószer Egyezmény” alapján nemzetközileg kábítószernek nyilvánított, továbbá a Magyar Köztársaságban kábítószernek minősített anyagokat és készítményeket, valamint azok bármilyen töménységű folyékony vagy szilárd hígításait kell tekinteni.” A Btk. 286/A § értelmező rendelkezése szerint kábítószeren a visszaélés szempontjából veszélyes pszichotróp anyagot is érteni kell.

Forrás: 1/1968. (V. 12.) BM-EüM együttes rendelet a kábítószer termelésének, gyártásának, feldolgozásának, forgalomba hozatalának, raktározásának és használatának szabályozásáról

 

Kábítószer-fogyasztással összefüggő halálozás (Drug-related death)

Az EMCDDA definíciója azokat a haláleseteket tekinti kábítószer-fogyasztással összefüggőnek, melyek közvetlenül kábítószer-fogyasztás miatt következtek be. Ezek a halálesetek általában röviddel a szer(ek) elfogyasztása után történnek (túladagolások, mérgezések).

Forrás: EMCDDA: A kábítószer-fogyasztással kapcsolatos halálozás adatgyűjtési és jelentési protokollja az Európai Unió tagállamai számára (The DRD-Standard, version 3.1)

 

Kábítószerrel-kapcsolatos bűncselekmények (Drug-related offences)

Olyan bűncselekmények, amit kábítószer/ kábító hatású anyag hatása alatt követtek el (következménybűnözés) és/ vagy a visszaélés kábítószerrel bűncselekmények.

 

Kábítószerrel való visszaélés (Drug abuse)

A jelenleg hatályos kábítószerrel kapcsolatos nemzetközi szerződések nem definiálják pontosan a kábítószerrel való visszaélést, hanem többféle kifejezést használnak, mint a visszaélés, illegális fogyasztás, rendeltetéstől eltérő használat. A nemzetközi kábítószer-szabályozásban a kábítószerrel való visszaélés alatt bármely nemzetközi szabályozás alatt álló szer orvositól és tudományostól eltérő célú használatát, többek között az anyag recept nélküli, túlzottan nagy adagú vagy indokolatlanul hosszú ideig történő fogyasztását értik.

Forrás: Demand Reduction – A glossary of Terms, ODCCP Studies on Drugs and Crime

 

Kellékek (Paraphernalia)

Olyan eszközök, amelyeket a kábítószer előállításához vagy beviteléhez használnak. Néhány országban törvényi rendelkezés útján szabályozzák ezen eszközök kereskedelmét, illetve birtoklását. (pl.: vízipipa)

Forrás: Demand Reduction – A glossary of Terms, ODCCP Studies on Drugs and Crime

 

< vissza az oldal tetejére >

 

Kereslet-csökkentés (Demand reduction)

A nemzetközi kábítószer egyezmények az ellenőrzött szerek iránti fogyasztási kereslet csökkentésével kapcsolatban használják ezt a fogalmat. A kereslet-csökkentő stratégiák szemben állnak a kínálat csökkentését célzó megközelítésekkel, de a gyakorlatban kiegészíthetik egymást. A kínálat-csökkentés sikerét hagyományosan a szerhasználat prevalenciájának csökkenésével mérik (mint például a több absztinencia), emiatt különbözik és meg is kell különböztetni az ártalomcsökkentéstől.
A kereslet-csökkentés tág fogalom, azon politikai intézkedések és programok széles körével kapcsolatban használnak, melyek az illegális szerek megszerzésének és használatának vágyát és tevékenységét kívánják csökkenteni. A drogok iránti kereslet csökkenthető prevenciós és oktatási programokkal, melyek „lebeszélik” a használókat, vagy potenciális használókat az illegális szerekkel való kísérletezésről és/vagy a további használatról; helyettesítő programokkal (pl. metadon); kezelési programokkal, melyek az absztinenciára, a használt mennyiségek és a használat gyakoriságának csökkentésére koncentrálnak; büntetőeljárás alternatívájaként nyújtott képzési, vagy kezelési programokkal; átfogó szociálpolitikával, mely mérsékli a drogfogyasztással összefüggő egyéb befolyásoló tényezőket, mint például a munkanélküliség, hajléktalanság, vagy az iskolából kimaradás.

Forrás: Demand Reduction – A glossary of Terms, ODCCP Studies on Drugs and Crime

 

Keresztfüggőség (Cross-dependence)

Bármely anyag, ami képes felébreszteni az elsődlegesen választott szer iránti sóvárgást, kereszt-addiktív az elsődleges szerre nézve.
Gyógyszertani kifejezés, amely egy szer/szercsoport egy másik szertől/szercsoporttól való megvonási tünetei csökkentésének képességét jelöli, ezáltal fenntartva a fizikai függőség állapotát. Itt a függőség kifejezést szűkebb, pszicho-farmakológiai értelmezésében használjuk a megvonási tünetek csökkentésével kapcsolatosan. A keresztfüggőség következménye, hogy egy szertől való függőség nagyobb eséllyel alakul ki amennyiben az illető egyén már függője egy rokon-vegyületnek. Például a benzodiazepin függőség könnyebben alakul ki olyan emberekben, akik már függnek egy hasonló szertől, vagy más nyugtató hatású szerektől, mint az alkohol és a barbiturátok.

Forrás: WHO Lexicon of Alcohol and Drug Terms

 

< vissza az oldal tetejére >

 

Kereszttolerancia (Cross-tolerance)

Egy szernek az akut vagy krónikus szervezetbe való juttatásának eredményeként olyan, másik anyaggal szembeni tolerancia kialakulása, mely hatásának az illető előzőleg nem volt kitéve. A két szernek általában, de nem kizárólagosan, hasonló gyógyszertani hatásai vannak. A kereszttolerancia nyilvánvaló, amikor az új szer adagja nem fejti ki a várt hatást.

Forrás: WHO Lexicon of Alcohol and Drug Terms

 

Kezelés (TDI definíció) (Treatment)

 A „kezelés” bármely olyan tevékenység, amely közvetlenül célozza meg a kábítószer-használatból eredő problémákkal küzdő személyeket, és amely javítani kíván a kábítószer problémáik miatt segítséget keresők lelki, egészségi, vagy szociális állapotán.

Módszertani kiegészítések

A fenti meghatározás meglehetősen összetett, magában foglalva:

  • mindazon intervenciókat, amelyek célja a kábítószer-használattal kapcsolatos ártalmak csökkentése az aktív droghasználók körében, valamint
  • mindazon intervenciók, amelyek elsődleges célja a detoxikálás és absztinencia;
  • ideértve a nem-egészségügyi jellegűeket, és
  • az egészségügyi intervenciókat;
  • az informális információ- és tanácsadáson, vagy támogatáson alapuló programokat, illetve
  • a szűkebben szakosított / strukturált hosszú-távú programokat

 

Nem tartoznak azonban a „kezelés” fogalmába:

  • az olyan ‘kontaktus’-ok az általános ellátást nyújtó intézményekkel, amelyek csak szociális segítség igénylésére vonatkoznak;
  • az olyan kontaktusok, amelyeknél nem a kábítószer-használat az oka a segítségkérésnek;
  • önmagában a jogerős szabadságvesztés ténye, (habár a börtönön belüli kábítószer kezelési programokba, vagy kezelésbe – mint a szabadságvesztés alternatívája – utalás idetartozik);
  • a kizárólag a kábítószer használat orvosi komplikációival foglalkozó intervenciók (pl. a túladagolás vagy fertőzéses állapotok ellátása kórházban);
  • a csak telefonos kontaktus, vagy levél útján történő megkeresés;
  • a csak a kábitószer-használó családjával történő kapcsolattartás.

Ez a meghatározás tudatosan terjed ki a lehetséges opciók ilyen széles körére, éppen annak érdekében, hogy a kábítószer-használók lehető legszélesebb körét tudja felölelni. Ehhez legfőképpen epidemiológiai meggondolások szolgálnak alapul, orvosi megfontolások nem játszanak különösebben fontos szerepet ebben a kontextusban.

Forrás: TDI protokoll

Kezelési Igény Indikátor (TDI) (Treatment Demand Indicator)

Az EMCDDA Kezelési igény indikátora (a továbbiakban TDI, az angol eredeti Treatment Demand Indicator-ból) fontos szerepet játszik az öt epidemiológiai kulcsindikátor között. Ezek biztosítják a kábítószer-használat, illetve következményei összehasonlíthatóságát az EU-tagállamaiban. A TDI egyike annak az öt epidemiológiai kulcsindikátornak, amelyek átfogóan mutatják be a kábítószer-használat helyzetét a EU-tagállamokban, valamint az e téren érvényesülő tendenciákat.

A TDI a kezelőhelyek éves forgalmát méri a kezelésbe kerülők számának, valamint az először kezelésbe kerülők számának (kezelési incidencia) segítségével. A kezelést kereső emberek számáról szóló információ betekintést enged a problémás kábítószer-használat általános trendjeibe és a kezelőintézmények forgalmára, szervezetére is rálátást enged. A kezelési igény adatok főleg a járóbeteg kezelőhelyek adataiból származnak.

A TDI projekt fő célja kiterjeszteni az adatgyűjtést teljes lefedettségűre az összes típusú kezelőhelyre vonatkozóan, hogy teljesebb képet kapjunk a kezelést kereső európai kliensekről. Az adatgyűjtő rendszer a klienseket elsődleges és másodlagos kábítószer-fogyasztás szerint osztályozza. Az elsődleges kábítószer az, amely a kliensnek a legtöbb problémát okozza. Ez alapulhat a kliens által leírt problémákon, vagy rövid diagnózisokron (ICD-10). Az elsődleges szer ezen kívül az, amely miatt a beteg kezelésre jelentkezik; a másodlagos szer az, amelyet kiegészítésként az elsődleges mellett fogyaszt a kezelt; maximum 4 kábítószert lehet egy klienshez felvenni.

Forrás: EMCDDA honlap; TDI protokoll

 

Kínálat (Supply)

 Egy terméknek azon mennyisége, amely a „piacon van” és megvásárolható. Olyan dolog, dolgok kínálata (ebben az esetben a kábítószer kínálata), amelyre szükség és igény, vagyis kereslet van.

Forrás: Demand Reduction – A glossary of Terms, ODCCP Studies on Drugs and Crime

 

Kínálatcsökkentés (Supply reduction)

Olyan tevékenységeket jelent, amelyek a kábítószerek előállítását, termelését és terjesztését hivatottak megállítani. A termelés csökkenthető a termés megsemmisítésével, vagy nagy, alternatív fejlesztési programokkal. Az illegális előállítás visszafogható közvetlenül az illegális laborok felszámolásával és/vagy a prekurzorok ellenőrzésével, míg a terjesztés csökkenthető a rendőrség és vámhatóság munkája által, illetve néhány országban katonai beavatkozással. A kínálat kontroll gyakran használt kifejezés, amely a rendőrség és a vámhatóság tevékenységére utal.

Forrás: Demand Reduction – A glossary of Terms, ODCCP Studies on Drugs and Crime

 

Kockázat elemzés (Risk assessment)

„A Tanács együttes fellépése (1997. június 16.) az új szintetikus kábítószerekre vonatkozó információcseréről, kockázatértékelésről és ellenőrzésről” c. dokumentumot az Európai Unió Tanácsa a holland elnökség alatt fogadta el 1997. június 16-án. Az együttes fellépés egy háromlépcsős megközelítést vezetett be: (1) információcsere/korai jelzőrendszer; (2) kockázatelemzés; valamint (3) bizonyos új szintetikus kábítószerek szabályozásának folyamata.
2002-ben felülvizsgálták az együttes fellépést. A további fejlesztésre tett javaslatok eredménye a 2005-ben kiadott 2005/387/IB számú Tanácsi Határozat, mely kiszélesíti a hatáskörét, és átveszi az 1997-es együttes fellépés helyét, megőrizve a három-lépcsős megközelítést.

„Az Európai Unió Tanácsa dönthet úgy, hogy elindítja a kockázatelemzési folyamatot, amennyiben a tagállamok legalább negyede, vagy az Európai Bizottság támogatja ezt a lépést. Az EMCDDA Tudományos Bizottsága – melyet kiegészít néhány szakértő a tagállamokból, az Európai Bizottságból, az Europolból és az EMEA-ból – megállapítja
az újonnan azonosított kábítószer lehetséges egészségi és társadalmi kockázatait,
valamint a szabályozás alá vonásának következményeit. A kockázatértékelést megfontolásra
benyújtják a Tanácsnak, a Bizottságnak és az EMEA-nak.”

Forrás: új pszichoaktív szerek korai jelzőrendszere – Működési útmutató

 

Kockázati magatartás (Risky behaviour)

A kábítószer-fogyasztással kapcsolatban olyan magatartásokra utal a kifejezés, amelyek a kábítószer-használattal kapcsolatos ártalmaknak teszik ki a kábítószer-fogyasztót. általában a megosztott tű- és eszközhasználatot (kanál, víz, érszorító) jelenti, amely által a fogyasztó a vérrel terjedő fertőzések (HIV, Hepatitis B vagy Hepatitis C) veszélyének teszi ki magát és vele injektáló társait. A kockázati magatartás tágabb értelemben utalhat még a nem biztonságos nemi kapcsolatra, a gyakori partnerváltoztatásra, a szűrővizsgálat elutasítására, amelyek szintén növelik a HIV, HBV és HCV fertőzés terjedésének esélyét.

Forrás: Demand Reduction – A glossary of Terms, ODCCP Studies on Drugs and Crime

 

Komorbiditás (Betegségtársulás, Kettős diagnózis) (Co-morbidity, Dual diagnosis)

A komorbiditás a társuló betegségek és rendellenességek együttes előfordulását jelenti. A kábítószer-fogyasztás tekintetében: valamely pszichoaktív szer használatából eredő rendellenesség és egy másik pszichiátriai zavar együttes előfordulása ugyanazon személyben. A komorbid kábítószer-fogyasztóknak két – eltérő profilú – főcsoportja különíthető el. Az elsőt a pszichiátriai betegségekben szenvedők uralják, míg a második csoport fő jellemzője a kábítószer-függőség.

Forrás: EMCDDA – Célpontban a kábítószer 2004/ 14.

 

Látencia periódus (Latency period)

A látencia időtartama az első drogfogyasztás és a kezelésben való első megjelenés közti időszakot jelöli.

Forrás: EMCDDA PDU Guidelines Incidence

 

Megosztott tűhasználat (Needle-sharing)

Ha két vagy több személy közösen használja ugyanazt a tűt és/vagy fecskendőt kábítószer injektáláshoz. Ez az egyik legjellemzőbb módja a vérrel terjedő fertőzések (HIV, hepatitis B és hepatitis C) átvitelének. A fogalmat néha pontatlanul akkor is használják, amikor egyéb eszközök (kanál, filter, főzőedény) közös használatára utalnak.

Forrás: Demand Reduction – A glossary of Terms, ODCCP Studies on Drugs and Crime

 

Multiplikátor Módszer (Multiplier Method)

A problémás droghasználat összefüggésében a droghasználók teljes T populációja ismeretlen (részben rejtett populáció). Ha adott a kérdéses populáció egy valamely méretű mintája (referencia pont) és az ismeretlen populációból a mintába kerülés valószínűsége, akkor a teljes populáció megbecsülhető.

Forrás: EMCDDA útmutató – Problémás kábítószer-fogyasztás kulcsindikátor

 

 

Narkotikum (Narcotic drug)

A WHO definíciója szerint a narkotikum kémiai anyag mely kábulatot, kómát vagy fájdalomra való érzéketlenséget okoz. A kifejezést általában opiátokra vagy opioidokra alkalmazzák, melyeket narkotikus fájdalomcsillapítóknak hívnak. A köz- és a jogi nyelvezetben sokszor pontatlanul illegális drogokat értenek alatta, függetlenül a gyógyszertani besorolásuktól. A narkotikumok szabályzása például Kanadában, az Egyesült államokban és több más országban az opioidok mellett a kokaint és a kannabiszt is tartalmazza.

Forrás: Demand Reduction – A glossary of Terms, ODCCP Studies on Drugs and Crime

 

Nemi úton terjedő betegségek (angol rövidítés: STD/STI)

Nemi úton terjedő betegségnek (nemi betegség) nevezzük azokat a fertőzéseket, amelyek gyakran vagy szinte mindig, nemi kontaktus útján terjednek. A nemi úton terjedő betegségek átvitele nem csak közösülés útján lehetséges: bár általában fertőzött partnerrel történt hüvelyi, orális, vagy végbélen keresztüli közösülés következménye, alkalmanként csók vagy szoros testi érintkezés útján is átvihetők. Bizonyos betegségfajták táplálékkal, vízzel, vagy vérátömlesztéssel, illetve kábítószer-fogyasztók közös tű- és eszközhasználatával is terjedhetnek.

Forrás: MSD Orvosi Kézikönyv

 

 

Politoxikománia (Poly drug use / multiple drug use)

Több mint egy típusú pszichoaktív szer egyidejű, vagy sorozatos fogyasztása egy személy által, általában egy másik szer hatását erősítendő vagy ellensúlyozandó céllal. Gyakran használják azon fogyasztók megkülönböztetésére akiknek változatosabb a fogyasztási mintázatuk azoktól akik kizárólag egyfajta kábítószert fogyasztanak. általában többfajta illegális szer fogyasztásának leírására használják, de a kutatási irodalomban van, hogy egyszerűen legális drogok együttes használatára alkalmazzák, mint az alkohol és a dohány. A kategóriát azon alkalmakkor is alkalmazzák amikor az elfogyasztott kábítószer pontos meghatározása nem lehetséges, vagy a fogyasztó maga sincs tisztában azzal mit vett be. Másik példa erre egy problémás heroin fogyasztó lehet, aki nem tudja fenntartani a fogyasztását, ezért esetleg a központi idegrendszerre ható nyugtató anyagokhoz nyúlhat mint például az alkohol, hogy csökkentse az opiát-megvonás tüneteit.
A francia „polytoxicomanie” szó értelme hasonló a többszörös kábítószer fogyasztáshoz, azzal a különbséggel, hogy egy vagy több kábítószertől való függőséget is feltételez.

Forrás: Demand Reduction – A glossary of Terms, ODCCP Studies on Drugs and Crime; WHO Lexicon of Alcohol and Drug Terms

 

Prekurzor (Precursor)

A végső anyag szintéziséhez alapanyagként vagy résztermékként használatos kémiai vegyület. Az EU jogban azon alapanyagokra korlátozódik, melyekkel bizonyos, az ENSZ 1971-es pszichotrop anyagokról szóló egyezményében, vagy az 1961-es Egységes Kábítószer Egyezményében felsorolt anyagokat lehet előállítani.

Forrás: új pszichoaktív szerek korai jelzőrendszere – Működési útmutató

 

Prevalencia (Prevalence)

A prevalencia egy esetszám, mely adott földrajzi területen, adott idő alatt, adott feltételek, vagy jellemzők előfordulását mutatja meg a társadalomban (pl.: azon személyek száma, akik az elmúlt év során fogyasztottak kannabiszt).

Forrás: EMCDDA Kézikönyv drog-prevenciós beavatkozások tervezéséhez és értékeléséhez

 

 

Prevenció (Prevention)

Tág értelmezésben a prevenció olyan tervezett beavatkozás, melynek célja a drog- és alkoholfogyasztás társadalmi és környezeti befolyásoló tényezőinek megváltoztatása, beleértve a droghasználat elkezdésének megakadályozását és a gyakoribb használat kialakulásának megelőzését a veszélyeztetett populációkban. A prevenciós beavatkozások irányulhatnak az átlagpopulációra, mint például az általános tájékoztató és oktató jellegű tömegkommunikációs kampányok, közösségi kezdeményezések, és iskolai programok, melyek általánosan a diákságot, fiatalokat célozzák meg. Emellett a prevenciós programok irányulhatnak veszélyeztetett csoportokra is, mint például az utcagyerekek, iskolából kimaradó fiatalok, droghasználók gyermekei, bűnelkövetők, stb.
A prevenciós tevékenység lényegében a következő elemekre koncentrál:
Figyelemfelhívás, információátadás/oktatás a drogokról és a droghasználat káros egészségügyi és társadalmi hatásairól, a drogellenes normákat és a droghasználatot ellenző szociális magatartás támogatása;
Képessé tenni az egyéneket és csoportokat, hogy olyan személyes és életvezetési készségeket sajátítsanak el, melyek segítségével drogellenes attitűdöt alakítanak ki és elkerülik a droghasználó magatartást;
Támogató környezet és egészségesebb, produktívabb, drogoktól mentes életstílus elősegítése.

Forrás: Demand Reduction – A glossary of Terms, ODCCP Studies on Drugs and Crime

 

Prevenció közösségi alapú megközelítése (Community based prevention)

Gyakorlati megfontolásokból a „közösség” fogalmát a prevenciós programok körében csak mint színteret (földrajzi és közigazgatási környezet), a közösségi színteret értelmezzük, szemben a közösség tágabb értelmezésével, amin egyének aktív társadalmi hálózatát értjük, akik a hátterüktől függetlenül együttműködnek egy közös cél érdekében. Európai szinten azért ezt a szűk értelmezést használjuk, mert ez az egyetlen módja, hogy a tagállamokban működő különböző – a közösségi színtéren tevékenykedő – prevenciós programokról összehasonlítható információt szerezzünk.

Forrás: EMCDDA Strukturált kérdőív 22/25

 

 

Problémás kábítószer-fogyasztás (Problem drug use)

Az EMCDDA problémás kábítószer-fogyasztás indikátora a tartósan és/vagy rendszeresen opiát, kokain vagy amfetamin-származékok használatát monitorozza. Problémás szerhasználatnak minősül a metadon visszaélésszerű használata és az intravénás kábítószer-fogyasztás a használt szer típusától függetlenül.
A problémás kábítószer-fogyasztás ilyen definíciója kizárólag viselkedési meghatározás a szerfogyasztás mintázataira vonatkozóan, nem méri a probléma súlyosságát. A definíció azokon az elméleteken alapul, melyek szerint az effajta viselkedés nagy valószínűséggel eredményez általánosabb értelemben vett „problémás szerhasználatot”. Fontos megjegyezni, hogy a problémás kábítószer-fogyasztók létszámára tett becslések csak arra a fontos alcsoportra vonatkoznak, amelynek vélhetően van valamilyen, kábítószer-fogyasztásra visszavezethető problémája.

Forrás: EMCDDA éves Jelentés: A kábítószer-probléma Európában 2006

 

Pszichotrop anyag (Psychotropic drug/substance)

Nemzetközi szabályozás keretein belül azt nevezzük pszichotrop anyagnak, mely anyagot az 1971-es ENSZ Pszichotrop Anyagokra vonatkozó Egyezménye szabályoz. A WHO szerint legáltalánosabban ugyanazt jelenti, mint a pszichoaktív anyag, vagyis az elmére és agyi folyamatokra hatással levőt. Kémiailag azonosítható vagy nem azonosítható vegyület, mely a központi idegrendszerre van hatással. A pszichotrop anyagok sokszor, de nem kizárólagosan, stimulánsok és hallucinogének.

Forrás: WHO Lexicon of Alcohol and Drug Terms; új pszichoaktív szerek korai jelzőrendszere – Működési útmutató

 

< vissza az oldal tetejére >

 

Rehailitáció (Rehabilitation)

A szerfogyasztás terén ez egy olyan folyamat mely során a kábítószer-problémával küzdő egyén eléri az optimális egészségi, pszichológiai működésbeli és társadalmi jóllét állapotát. A rehabilitáció általában a kezelés azon kezdeti fázisát követi, melyben detoxifikáció és amennyiben szükséges más orvosi, pszichiátriai kezelés zajlik. Magába foglal több fajta megközelítést, mint a csoport-terápia, visszaesést megelőző viselkedési terápiák, egymást segítő csoportokban való részvétel, terápiás közösségben vagy félutas házban való tartózkodás, szakmai oktatás és munka tapasztalat. Elvárásként fogalmazódik meg a szélesebb társadalmi közösségbe való reintegráció.

Forrás: WHO Lexicon of Alcohol and Drug Terms

 

Relatív incidencia (Relative incidence)

A relatív incidencia a jövőben kezelési igénnyel jelentkező szerhasználók számát jelöli, az összes incidencia alsó határának tekinthető.

Forrás: EMCDDA PDU Guidelines Incidence

 

< vissza az oldal tetejére >

 

Száraz megvonás (Cold turkey)

Gyakran használt szleng kifejezés a hirtelen kábítószer megvonás folyamatára, melyet semmilyen gyógyszeres kezelés nem kísér. Ezt a típusú detoxifikációt néhány fejlődő országban állami és hagyományos kezelőhelyeken még mindig alkalmazzák.

Forrás: UNODCCP, Demand reduction, A Glossary of Terms

 

Szifilisz (lues, vérbaj) (Syphilis, Lues)

A szifilisz (luesz, vérbaj) a Treponema pallidum nevű baktérium által okozott gyógyítható nemi úton terjedő betegség. A fertőzés oka legtöbbször a nemi érintkezés, de ismeretes veleszületett (kongenitális) szifilisz is, mikor a fertőzött anya adja át a betegséget a születendő gyermeknek, illetve egyéb nem nemi úton szerzett megbetegedés is, például nyílt sebbe kerülő fertőzött testváladékkal.
A fertőzött egyén a gyógyulás után nem válik immunissá a betegséggel szemben és újra fertőződhet.

Forrás: www.anonimaids.hu

 

Szubkután fogyasztási mód (Sub-cutaneous route of administration)

A szó jelentése: bőr alatt. Egyes kábítószereket a bőr alá injektálnak, amelyek a szöveteken keresztül szívódnak fel a vérbe. A kábítószer hatása így hosszabb ideig tart, de kevésbé érezhető.

Forrás: Demand Reduction – A glossary of Terms, ODCCP Studies on Drugs and Crime

 

< vissza az oldal tetejére >

 

Társadalmi reintegráció (Social reintegration)

Olyan beavatkozás melynek az a célja, hogy a volt vagy jelenlegi problémás kábítószer-fogyasztó integrálódjon a társadalomba. A beavatkozásnak főként „szociális” célúnak kell lennie szemben a főként „kezelés” célúval, hogy társadalmi reintegrációs folyamatnak lehessen tekinteni. A társadalmi reintegrációt 4 pillérre lehet bontani: lakhatás, oktatás, munkalehetőség és szakmai oktatás, egyéb.
Sokáig a társadalmi reintegrációt a kezelés (sikeres) befejezését követő lépésnek tekintették, de ma már úgy vélik a kezelési folyamat során bármikor alkalmazható.

Forrás: EMCDDA Strukturált kérdőív 28 (2005)

 

Többváltozós módszer (Multivariate Indicator Method)

A Többváltozós módszer a problémás kábítószer-fogyasztás becslésére szolgáló szintetikus becslések egy speciális esete. általánosan, a szintetikus becslési módszerek olyan módszerek, melyek információt közvetítenek egy adott változóról, mint pl. a drogfogyasztás prevalenciája abból a populációból, ahol ez megfigyelhető (kalibrációs populáció), a célcsoportba, ahol viszont nem figyelhető meg. Függvénykapcsolatot kell felállítani néhány változó és a vizsgált változó között a kalibrációs populációban, melyet azután kiterjeszthető a célcsoportra. A drogfogyasztás területén egy országban a problémás drogfogyasztás elterjedtsége úgy becsülhető, hogy a drogfogyasztás indikátorai, melyek az ország minden régiójáról rendelkezésre állnak, társítandók néhány régió (kalibrációs populáció) prevalencia becsléséhez.

Forrás: EMCDDA útmutató – Problémás kábítószer-fogyasztás kulcsindikátor

 

Tuberkulózis (TBC) (Tuberculosis)

A gümőkór vagy tuberkulózis (TBC) egy olyan fertőző betegség, melyet a Mycobacterium tuberculosis baktérium okoz, és leginkább a tüdőt támadja meg (pulmonáris tbc), de megtámadhatja a központi idegrendszert (meningitisz), a nyirokrendszert és a keringési rendszert (miliáris tbc), az ivarszerveket/húgyutakat, csontokat és ízületeket is. általában a tüdőn keresztül éri el a fertőzés a többi szervet. A beteg tüdejében rögök keletkeznek, innen a betegség magyar neve: gümőkór. A TBC cseppfertőzéssel terjed, azaz úgy, hogy TBC-ben szenvedő emberek tüdejéből kerül ki, amikor köhögnek, tüsszentenek, beszélnek vagy köpnek. A fejlettebb országokban főként az immunrendszer csökkent védekezőképessége (amit pl. a HIV-vírus, a szerhasználat, vagy a nem kielégítő táplálkozás, életkörülmények okozhatnak) teszi lehetővé a TBC-s megbetegedést.

Forrás: Dorland’s Illustrated Medical Dictionary; MSD Orvosi Kézikönyv

 

Tűcsere (Needle exchange)

Intézkedés mely a többszöri fecskendő használat és megosztás általi fertőző betegségek terjedésének csökkentését célozza annak érdekében, hogy, a vérrel terjedő vírusok átadása csökkentjen. Elsőként a HIV/AIDS terjedésére adott válaszként jelent meg, és gyorsan elterjedt több olyan országban ahol az intravénás kábítószer-fogyasztás probléma volt. Az alapelgondolás magába foglalja a tiszta fecskendők biztosítását cserébe a használt fecskendőkért, melyektől később biztonságosan megszabadulnak. A gyakorlatban azonban a „csere” nem mindig szükséges, a tiszta injektáló eszközöket kérésre adják, néha csekély összegért cserébe.

Forrás: Demand Reduction – A glossary of Terms, ODCCP Studies on Drugs and Crime

 

< vissza az oldal tetejére >

 

Ujjbegyből vett, szárított vérminta vizsgálata (Dried Blood Spot (DBS))

A vérmintát az ujjbegyből veszik egy lándzsa segítségével, szűrőpapírra csepegtetik, majd utána elvégzik a HIV, HBV és HCV kimutatására irányuló vizsgálatokat. A módszer biztonságos és nem igényel (legfeljebb átmenetileg) hűtőben való tárolást. A mintákat zárható műanyag zacskóban lehet szállítani.
A specificitás és a szenzitivitás 87-99%-os a HIV tesztelés esetében. A HCV esetében a szenzitivitás 95-99%-os, a specificitás 99-100%-os. A HBV (HBsAg) tekintetében a specificitás és a szenzitivitás is 99%-os.
A minták levétele előzetes oktatást igényel.
A tanulmányok azt mutatják, hogy a teljesen beszárított vércseppeket 1 hónapig lehet szobahőmérsékleten (17-23º C), illetve 3 hónapig hűtve (2-8º C) tárolni, csak nagyobb nedvességnek nem lehet kitenni.

Forrás: Protocol for the implementation of the EMCDDA key Indicator Drug Related Infectious Diseases (DRID)Draft version 2006

 

Vérrel terjedő vírus (Blood-borne virus)

Olyan vírus, amelyet egy fertőzött személy adhat át egy másik személynek vér útján, például vérátömlesztés, vagy közös tű- illetve eszközhasználat során. A legjelentősebb vérrel terjedő vírusok: HIV, Hepatitis B, Hepatitis C.

Forrás: Demand Reduction – A glossary of Terms, ODCCP Studies on Drugs and Crime

 

< vissza az oldal tetejére >