EMCDDA Monographs 10

Ártalomcsökkentés: bizonyítékok, eredmények és kihívások

Az ártalomcsökkentés ma már a különböző drogpolitikák szerves része, és fontos szerepet tölt be a droghasználat egészségügyi következményeire adott válaszlépések között. Nem mindig volt ez így, – állítják a szakértők ugyanakkor. Az EMCDDA most megjelent nagyobb lélegzetvételű kiadványa áttekinti azt a folyamatot, ahogy a kezdetben ellentmondásos szakterület mára a fősodrásba került.

Az EMCDDA legújabb ártalomcsökkentés: bizonyítékok, eredmények és kihívások című, angol nyelvű kiadványában több mint 50 szerző tárgyalja az ártalomcsökkentéshez kapcsolódó gyakorlati munka és a kutatások két évtizedét, és megkísérlik bemutatni, ahogy a szemlélet kitágult és a szerhasználati mintázatok folyamatos változásával együtt formálódott.

„Az ártalomcsökkentés leginkább egy gyűjtőfogalom, mely magába foglalja azon beavatkozásokat, programokat és politikákat, melyek a droghasználat egészségügyi, szociális és gazdasági káros következményeinek csökkentését célozzák egyéni, közösségi és társadalmi szinten.” – állítja az ügynökség. Bár a szemlélet első elemei már a múlt század elején megjelentek, igazán a nyolcvanas években az intravénás szerhasználók közt megjelenő HIV járvány megelőzése és egyéb népegészségügyi célok érdekében vált gyakorlattá.

Mivel a szemlélet elsődleges célja a szerhasználat káros következményeinek mérséklése, így vitákat váltott ki, különösen a tradicionális, absztinencia-orientált megközelítést preferálók körében. Mára a prevenció, a kezelés-ellátás, a rehabilitáció és a kínálatcsökkentés mellett önálló pillére lett annak az átfogó, komplex drogpolitikai megközelítésnek, melyet az Európai Unió képvisel.

„A nyolcvanas évek közepétől az ártalomcsökkentés kortársak által vezetett, fontos megközelítéssé vált, mely elfogadott részévé vált az európai drogpolitikáknak”, állítja Wolfgang Götz, az EMCDDA igazgatója. „Európai országok voltak az elsők, amelyek gyakorlatba ültették át az ártalomcsökkentés szemléletét, és jelenleg is erős befolyással vannak annak gyakorlati és módszertani innovációjára. Az uniós drogstratégiák és akciótervek számos országban nagyban befolyásolták az ártalomcsökkentés konszolidációját, mint a drogpolitika fontos elemét.

Az ártalomcsökkentést gyakran „kombinált beavatkozásként” is említik, mely a helyi igényekre és körülményekre adott pragmatikus válaszlépések együttese. A legismertebbek ezek közül a tűcsere programok és az opiát szubsztitúciós programok.

2009-ben mind a 27 Európai Uniós tagállam támogatta az ártalomcsökkentést a gyakorlatban vagy drogpolitikájában, opiát helyettesítő program és a tűcsere minden országban működött. Habár az általános európai trend az ártalomcsökkentő beavatkozások térnyerését és konszolidációját mutatja, az alaposabb áttekintés árnyaltabb képet mutat, állítja az EMCDDA „Minden EU tagállam alkalmazza a főbb ártalomcsökkentő beavatkozások valamely kombinációját, de jelentős eltérések mutatkoznak a szolgáltatások szintjében és spektrumában”.

Háttér: Az első rész bemutatja az ártalomcsökkentő kezdeményezések felfutását és változatosságát mint a nyolcvanas évek közepén megjelenő új járványügyi szemléletet. A koncepció különböző perspektívákból (nemzetközi szervezetek, kutatók, szerhasználók stb.) kerül ismertetésre.

Bizonyítékok és eredmények: A második rész azt taglalja, hogyan szélesedett ki a szemlélet a különböző ártalmaknak és viselkedésmódoknak megfelelően, befogadva az alkohol, a dohányzás és a rekreációs szerhasználat káros következményeit is. Alapos áttekintést nyújt az ártalomcsökkentő szolgáltatások fejlődéséről, és összefoglalja amit azok hatásosságáról tudunk.

Kihívások és innováció: A harmadik rész a vitatott „szerhasználói szobák” kérdésével, a szerhasználók szolgáltatásfejlesztésbe történő bevonásával, a fiatal droghasználók rekreációs drogfogyasztására adott válaszokkal, a büntető igazságszolgáltatás és az ártalomcsökkentés kapcsolatával és a problémás droghasználat mai mintázataival foglalkozik.

„Az elmúlt húsz évben az ártalomcsökkentés megváltoztatta a drogproblémával és annak kezelésével kapcsolatos gondolkodásunkat Európában, és meghatározóvá vált az intravénás szerhasználat veszélyeinek mérséklésében”, állítja Dr. Michael Farrell, az EMCDDA Tudományos Bizottságának elnöke. „Az ártalomcsökkentés bekerülése a fősodrásba Európában azt illusztrálja, hogy idővel a bizonyítékon alapuló érvelés hatással van a kezdetben vitatott beavatkozásokra. A most megjelent könyv irányadó hivatkozási pont lehet az ártalomcsökkentés kutatásában és gyakorlatában Európában. Ahogy a koncepció az opiáthasználat keretei közül kilépve ma tágabb értelemben használatos, úgy a most megjelent kiadvány időszerű és értékes hozzájárulást nyújt a jelenleg folyó vitákhoz a tekintetben, miként reagáljunk a jelen változatos kihívásaira”.

Kapcsolódó linkek:

EMCDDA Monographs 10: Harm reduction: evidence, impacts and challenges

A Monograph az EMCDDA honlapján (fejezetenként is letölthető)

Ártalomcsökkentés a Drog Fókuszpont honlapján

Tények és számok a tűcsere programokról

Tények és számok a helyettesítő kezelésről

Tények és számok a fertőző betegségekről