Hogy alakult az új pszichoaktív szerek piaci részesedése az elmúlt években Magyarországon?

Az új pszichoaktív anyagok 2010-2014 folyamán teljesen átrendezték a magyar kábítószerpiacot. A lefoglalási adatok alapján 2013-ra az új szerek piaci részesedése meghaladta a „klasszikus” – az ENSZ Kábítószer Egyezményeinek valamely jegyzékén szereplő – szerek piacát Magyarországon. 2014-ben a „designer drogok” már a lefoglalt anyagok 60%-át tették ki. 2015-ben azonban a trend megváltozott, az új pszichoaktív anyagok lefoglalásai a klasszikus kábítószer-lefoglalásokhoz közeli szintre estek vissza.

ews_2016_hu_01

Milyen új pszichoaktív szerek elterjedése jellemezte az elmúlt éveket Magyarországon?

A forgalomba kerülő új, szintetikus szerek köre, a piachoz folyamatosan igazodó szabályozás következtében az elmúlt években dinamikusan változott.

Az új anyagok között két nagy csoport, a katinonszármazékok és a szintetikus kannabinoidok részesedése a legnagyobb a lefoglalásokban. A katinonok általában por formájában kerülnek forgalomba. A legjellemzőbb hatóanyagok: 2010-ben a mefedron, 2011-ben a 4-MEC és az MDPV, 2012-től pedig a pentedron voltak. 2014 folyamán egy ideig számottevően emelkedett az α-PVP részaránya a lefoglalásokban, de az év végére ismét a pentedron lett a legjellemzőbb szer. 2015-ben a pentedron és az α-PVP mellett az α-PHP jelent meg jelentősebb részesedéssel a lefoglalásokban, jellemzően a januártól augusztusig tartó időszakban.

ews_2016_hu_02

2010 őszétől kezdődően egyre gyakoribb a növényi törmelékekre impregnált szintetikus kannabinoidok lefoglalása. A „herbál”, „biofű” vagy „zsálya” néven ismert termékek lefoglalásainak száma 2014-ben (3874 db) megközelítette a marihuána lefoglalások (2123 db) kétszeresét, de 2015-ben itt is számottevő visszaesés tapasztalható.

A termékekben található hatóanyagok köre a jogszabályi változásokat általában dinamikusan követi, egy-egy időszakban jellemzően 1-2 domináns hatóanyag fordul elő a piacon. A 2011-2014 időszakban az egyes hatóanyagok az ellenőrzés alá vonást követően, általában 1-3 hónap alatt, jelentősen visszaszorultak és új, még nem ellenőrzött hatóanyagok vették át a helyüket. 2015-ben a folyamatok dinamikája megváltozott, a generikus szabályozás júliusi bővítésével jelentősen lecsökkent azon hatóanyagok köre, amelyek büntetőjogi fenyegetettség nélkül terjeszthetők. Az addig legális, és a lefoglalásokban domináló ADB-FUBINACA hatóanyag helyét az év végére az AMB-FUBINACA és az 5F-AMB vegyületek vették át, annak ellenére, hogy ezek már 2014 októberétől ellenőrzött anyagnak minősülnek.

ews_2016_hu_03

Magyarországon hány új anyagot vettek listára 2015-ben?

2015-ben az új pszichoaktív anyagok listájára, melyet 2015 óta az 55/2014. EMMI rendelet tartalmaz, összesen 9 új vegyület került fel. Ezek a következők: bk-2-C-B; 25I-NBF; Mexedrone; TH-PVP; AB-FUBINACA; 5F-AB-PINACA; AB-PINACA; α-PVT; MDMB-CHMICA.

Hogyan működik az új pszichoaktív szerek szabályozása Magyarországon?

Az új pszichoaktív szerek rohamos elterjedése a hazai döntéshozókat is arra késztette, hogy egy új monitorozási, kockázatértékelési rendszert dolgozzanak ki, amely alapján a megfelelő információ birtokában felelős döntés születhet a designer drogok ellenőrzéséről. Az új pszichoaktív szerek szabályozására életre hívott ún. C jegyzék 2012. április 3-án lépett hatályba, de 2015 óta külön jogszabály (55/2014 EMMI rendelet) tartalmazza. Az új szabályozás négy jogszabályon nyugszik:

    • évi XCV. törvény az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról (a törvény új pszichoaktív szereket érintő módosítása 2012. március 1-én lépett hatályba);
    • 66/2012. Korm. rendelet a kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról (mely hatályon kívül helyezte a 142/2004. Korm rendeletet) (az új Korm. rendelet 2012. április 3-án lépett hatályba);
    • 55/2014. EMMI rendelet az új pszichoaktív anyaggá minősített anyagokról vagy vegyületcsoportokról (mely 2015. január 1-jén lépett hatályba);
    • A Büntető törvénykönyv „Új Pszichoaktív anyaggal visszaélés” című szakasza (184.§, 184/A-D.§) (az új Btk. 2013. július 1-én lépett hatályba).

    A 2005. évi XCV törvény (továbbiakban gyógyszertörvény) (§15/B-F szakasza) fekteti le az új szabályozás kereteit, míg a 66/2012 Korm. rendelet (továbbiakban Korm. rendelet) határozza meg az új pszichoaktív anyagok bejelentésével, előzetes szakmai értékelésével, listára vételével és kockázatértékelésével kapcsolatos folyamatokat és felelősöket. A gyógyszertörvény (§1/37) megteremti az “új pszichoaktív szer” definícióját, mely alatt olyan, a forgalomban újonnan megjelent, gyógyászati felhasználással nem rendelkező anyagokat vagy vegyületcsoportokat ért, amelyek a központi idegrendszer működésének befolyásolása révén alkalmasak a tudatállapot, a viselkedés vagy az érzékelés módosítására, megváltoztatására, és ezért hasonló mértékű fenyegetést jelenthetnek a közegészségügyre, mint a kábítószer vagy pszichotróp listákon szereplő anyagok, és erre tekintettel azokat a Kormány rendeletében ilyen anyaggá minősítette. Az új pszichoaktív anyagok jegyzékét az 55/2014 EMMI rendelet tartalmazza, mely egyszerre alkalmazza az egyedi listás és a generikus megközelítést (egyedi vegyületeket és vegyületcsoportokat egyaránt tartalmaz).

    A gyógyszertörvény és a Korm. rendelet értelmében, amennyiben egy anyagról az EMCDDA a 2005/387/IB tanácsi határozat alapján értesítést küld, vagy hazai szerv bejelentést tesz, azt az Országos Addiktológiai Centrum (OAC) egy előzetes szakmai értékelésnek veti alá annak eldöntésére, listára vehető-e az adott anyag. Ahhoz, hogy egy anyag az 55/2014 EMMI rendelet jegyzékére kerüljön az előzetes szakmai értékelés során igazolni kell, hogy magyar hatóságok, szakértői intézmények előtt nem ismert olyan adat:

    • amely az értesítésben megjelölt anyag gyógyászati felhasználására utalna, és
    • amely kizárja, hogy az anyag hasonló mértékű fenyegetést jelenthet a közegészségügyre, mint a kábítószer és pszichotróp listákon szereplő anyagok.

    Az új pszichoaktív anyagok jegyzékén szereplő egyedi vegyületeket a jegyzékre vételüktől számított egy éven belül kockázatértékelésnek kell alávetni. A kockázatértékelés eredményétől függően a vegyületet pszichotróp listára (az 1998. évi XXV. tv. valamely jegyzékére) vagy a Korm. rendelet új pszichoaktív anyaggá minősített anyagokról vagy vegyületcsoportokról szóló miniszteri rendeletből áthelyezett anyagok jegyzékére („D” lista) kell áthelyezni. Amennyiben az 1 éven belüli kockázatértékelés lezárásához a szakértői szerv megállapításai szerint nem áll rendelkezésre elegendő adat, az új pszichoaktív anyag minősítése további 1 évre meghosszabbítható. Ha a kockázatértékelés eredményeképp nem állapítják meg a pszichotróp listára vétel feltételeinek való megfelelést, az anyag az új pszichoaktív szerek listáján marad. Kétévente felülvizsgálatot kell tartani a szer tekintetében, és amennyiben új információ alapján a lehetőség fennáll, pszichotróp listára kell venni. A kockázatértékelési kötelezettség nem alkalmazandó vegyületcsoportok esetén, melyek mindaddig az új pszichoaktív anyagok jegyzékén maradnak, amíg legalább egy, a vegyületcsoporthoz tartozó anyag teljesíti az előzetes szakmai értékelés feltételeit. Új pszichoaktív anyagokkal kapcsolatos jogszabály szerinti tevékenységek kizárólag érvényes, az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott engedély birtokában végezhetők.

Az új Btk. bővült az „Új Pszichoaktív anyaggal visszaélés” című szakasszal (184.§, 184/A-D.§), melyben az előző szakaszok struktúráját követve, azonban enyhébb büntetési tételekkel szabályozza a területet. Az új szabályozás minősített esetei lényegében azonosak a kábítószerekre vonatkozóakkal, azonban a jelentős mennyiségre történő elkövetést nem tartalmazza. A privilegizált esetek a csekély mennyiséggel való elkövetésre vonatkoznak, mely mennyiség összes anyag tekintetében 10 gramm. A büntetendő cselekmények között szerepel az új pszichoaktív anyag tartása is, amennyiben a mennyiség meghaladja a csekély mennyiséget.

ews_hu_4