Pszichoaktív szer használat zavarainak megelőzése veszélyeztetett gyermekek és fiatalok körében – A javallott prevenció elméletének és tudományos bizonyítékainak áttekintése címmel készített új angol nyelvű tematikus összeállítást az EMCDDA. A kiadvány rendszerezi a javallott prevencióról rendelkezésre álló legfrissebb ismereteinket és összefoglalja a szakirodalomban fellelhető értékelt javallott prevenciós programokat.

Az EMCDDA gondozásában megjelent összefoglaló két fő célkitűzése az egészséget kockáztató magatartással kapcsolatos ismeretek – különös tekintettel a gyermekkorban kialakuló mentális problémákra, melyek növelik a drogproblémák kialakulásának valószínűségét – összegzése, valamint a veszélyeztetett gyermekekre irányuló, a szerhasználat megelőzését célzó európai jó gyakorlatok azonosítása volt. A kiadvány egyes fejezeti más és más oldalról vizsgálják a javallott prevenciós megközelítést:

 

 Az első fejezetben bemutatják a javallott prevenció alapelveit, elhelyezik a „prevenció folyamatában” és a már rendelkezésre álló definíciók alapján megalkotják az összefoglalóban használt definíciót. A szerzők összegyűjtötték az általános, a célzott és a javallott prevenció szakirodalomban megjelent különböző meghatározásait, melyeket táblázatokba rendezve mutatnak be. A javallott prevencióval kapcsolatban a következő megállapításokat teszik:

A javallott prevenció jellemzői:

  • Prevenciós beavatkozás, mely az egyénre irányul.
  • Az egyén önként jelentkezik, vagy szülő, tanár, szociális munkás, gyermekorvos, stb. irányítja szakemberhez.
  • A veszélyeztetettséget szakmai szempontok alapján egyénileg értékelik.
  • Az egyénnél előfordulhat a szerhasználat, de a diagnosztikus kategóriák alapján (DSM-IV, vagy BNO-10) nem minősül függőnek és/vagy a szerfüggőség későbbi kialakulásának egyéni kockázataival szorosan összefüggő jeleit mutatja (például: pszichiátriai zavar, iskolai kudarc, antiszociális magatartás, stb.). A prevenciós beavatkozások szempontjából a szerhasználat nem szükséges előfeltétel.
  • A célzott prevenciótól a szerabúzus, vagy dependencia kialakulása szempontjából azonosított indikátorok individualizáltabb természete és a szorosabb összefüggés különbözteti meg.
  • A kezeléstől az különbözteti meg, hogy a kezelésben való részvételhez egy egyéneknek a DSM-IV, vagy BNO-10 kategóriák alapján teljesíteniük kell a szerabúzus kritériumait.
  • A javallott prevenció célja nem feltétlenül a szerhasználat elkezdésének, vagy magának a szerhasználatnak a megelőzése, hanem a függőség kialakulásának megelőzése, a fogyasztás gyakoriságának csökkentése, illetve a „veszélyes” szerhasználat megelőzése (pl. nagyivás helyett mérsékelt fogyasztás).

A második fejezetben a pszichoszociális és egyéni kockázati és protektív tényezőkkel kapcsolatos kutatások eredményeit mutatják be. Külön alfejezetben tárgyalják a pszichoszociális és családi (kortárscsoport, család, társadalmi tevékenységek, magas kockázatú csoportok az iskolában, magas kockázatú csoportok a gyermekvédelemben), valamint az egyéni (gender hatás, személyiség és temperamentum, pszichopatológia, szerhasználattal összefüggő kockázat fejlődési pályája) tényezőket. A fejezet további részében a függőség neurobiológiájának általános bemutatása után az egyes szerek hatásmechanizmusát írják le, majd a pszichiátriai zavarok és a fiatalkori szerabúzus kapcsolatát elemzik, végül szó esik a szerhasználat genetikai hátteréről is.

A harmadik fejezet a fiatalkori szerhasználat pszichiátriai kockázati állapotainak értékeléséhez és kezeléséhez kidolgozott útmutatók és standardok leírását tartalmazza. A bemutatott angol, német és amerikai példák a szorongásos zavarok, a gyermek- és fiatalkori depresszió és a figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar (ADHD) diagnosztikájával és kezelésével foglalkoznak.

A negyedik fejezet a gyakorlatban megvalósított javallott prevenciós programokba kíván betekintést nyújtani. Az EMCDDA munkatársai által készített szisztematikus irodalmi áttekintés eredményeként 21 olyan javallott prevenciós programot sikerült azonosítani, melyek megfeleltek a programoktól elvárt követelményeknek (jól definiált célcsoport, időtartam és gyakoriságok, valamint értékelés (nem kötelező)). Az áttekintés eredményeit táblázatba foglalva közlik, témák szerint csoportosítva (motivációs beavatkozások, család központú beavatkozások, iskolai beavatkozások, bűnöző és bomlasztó viselkedésű fiatalokra irányuló beavatkozások, egyéb).

Az ötödik fejezet a prevenciós beavatkozásokkal és kutatással kapcsolatos etikai kérdéseket tárgyalja, míg az utolsó fejezet összefoglalja a tanulmány megállapításait és ajánlásokat fogalmaz meg a definíciókkal, a kutatással, a programokkal, valamint az etikai és politikai megfontolásokkal kapcsolatban.

Preventing later substance use disorders in at-risk children and adolescents
A review of the theory and evidence base of indicated prevention
Pszichoaktív szer használat zavarainak megelőzése veszélyeztetett gyermekek és fiatalok körében A javallott prevenció elméletének és tudományos bizonyítékainak áttekintése