Társadalmi költségek

Magyarországon mekkora összeget tesznek ki a kábítószerrel összefüggő költségvetési kiadások?

2008 végén készült az első olyan átfogó magyarországi kutatás (Hajnal 2009), mely a kábítószerrel összefüggő költségvetési kiadások (KöKK) időbeli változását vizsgálja 2000 és 2007 között, négy vizsgálati évben. A hazai kábítószerrel összefüggő költségvetési kiadások az összes költségvetési kiadás 0,11 %-át teszik ki, ami az éves GDP 0,05 %-a. A költségek mintegy negyede kerül az egészségügyi és a szociális ellátás területén kerül felhasználásra, a költségvetési kiadások további mintegy háromnegyed része a büntető igazságszolgáltatáshoz kapcsolódik.

Populációs vizsgálatok

Mennyire elterjedt a drogfogyasztás a fiatalok körében?

2015-ben került sor az ESPAD kutatássorozat hatodik felmérésére. A megkérdezett 9-10. évfolyamos diákok 26,8%-a vallotta, hogy fogyasztott már életében valamilyen tiltott vagy legális drogot. A fiúk 25,9%-a, a lányoknak pedig 27,6%-a fogyasztott már valamilyen visszaélésre alkalmas szert élete során. Csaknem minden ötödik diák próbált már tiltott szert, minden hatodik vett be gyógyszert orvosi javaslat nélkül, és minden tizedik kipróbált már valamilyen, a piacon újonnan megjelenő designer drogot.

Börtön

Milyen a kábítószer-fogyasztás elterjedtsége a fogvatartottak körében?

A büntetés-végrehajtásban 2015-től bevezetett kockázatelemzési rendszer adatfelvételi fejlesztésének részeként 2015 márciusában 1170 fős fogvatartotti mintán sor került szerhasználatra vonatkozó kérdések lekérdezésére is. A vizsgálatba bevont fogvatartottak 31,8%-a (355 fő) fogyasztott saját bevallása szerint kábítószert valamikor élete során a bekerülése előtt. Kannabiszt 218 fő (a teljes minta 18,7%-a, a valaha fogyasztók 61,4%-a) használt már valamikor élete során. Ezt követték a stimulánsok, 205 fő (a teljes minta 17,5%-a, a valaha fogyasztók 57,7%-a) mondta azt, hogy próbált már ilyen típusú szert és csaknem ugyanennyien, 202 fő (a kérdésre válaszolók 28,2%-a) nyilatkozott úgy, hogy szed valamilyen gyógyszert, melynek elhagyása befolyásolná viselkedését. Valamilyen hallucinogén szert 50 fő (a minta 4,3%-a, a valaha fogyasztók 14,1%-a), opiátokat 43 fő (3,7%, 12,1%), szerves oldószereket 23 fő (2%, 6,5%) fogyasztott már legalább egyszer életében. Designer drogot 77 fogvatartott (6,6%, 21,7%) próbált már.

Prevenció

Milyen prevenciós programok vannak az országban?

A prevenciós programok feltárását célzó országos adatgyűjtés 2013-2015 között működően 253 szenvedélymagatartások megelőzésével (is) foglalkozó szervezetet azonosított, s közülük aktuálisan 194 szervezet van jelen a prevenciós színtéren saját, programszerű – vagyis az alkalmazott célok és módszerek tekintetében egy-egy célcsoportban homogén – prevenciós programmal. A szolgáltatók harmada Közép-Magyarországon (Budapesten és Pest megyében) található, az ország többi részében megyénként átlagosan 7-8 van jelen. A prevenciós szervezetek többsége (85%) nem főtevékenységként végzi a prevenciós tevékenységet, hanem zömében ellátási, egyéb segítő, vagy kisebb mértékben oktatási/nevelési tevékenységük részeként. A szervezetek döntő többsége (70%) nonprofit szervezet. Viszonylag jelentős arányban (24%) vannak az önkormányzatok és költségvetési szervezetek.

Problémás kábítószer-fogyasztás

Mit jelent az hogy problémás vagy kockázatos szerhasználat?

A magas kockázatú szerhasználat (High Risk Drug Use – HRDU vagy korábban PDU) az EMCDDA fogalomhasználata szerint olyan rendszeres szerhasználat, amely tényleges károkat okoz (negatív következményekkel jár) az adott személyre nézve (ideértve a függőségen túl az egyéb egészségügyi, pszichológiai és szociális problémákat is) vagy amely következtében nagy valószínűsége/kockázata van annak, hogy az adott személy ilyen károkat fog elszenvedni.
Ehhez az indikátorhoz tartoznak a magas kockázatú szerhasználó csoportok nagyságára vonatkozó becslések és a szerhasználati mintázatokban bekövetkezett változások követése is.

Kezelés – Ellátás

Hány beteg lépett kábítószer-probléma kapcsán kezelésbe 2015-ben?

A 2015-ben a TDI rendszerbe jelentő 79 szolgáltató összesen 4308 kezelésbe lépőről számolt be. Az összes kliens 90,5%-a (3900 fő) kezdett kezelést specializált járóbeteg ellátónál, alacsonyküszöbű szolgáltatónál vagy általános/mentális egészségügyi szolgáltatónál. Járóbeteg ellátás keretei között 2780 fő lépett elterelés miatt kezelésbe. Fekvőbeteg ellátás keretében az összes kliens 9,5%-a (408 fő) kezdett kezelést 2015 folyamán, közülük elterelésben vett részt 6 fő.

Fertőző betegségek

Mekkora a hepatitis C fertőzöttek aránya az intravénás kábítószer-fogyasztók körében?

2015-ben 19 heveny hepatitis C megbetegedést jelentettek, az incidencia 0,2%ooo-nak bizonyult. A 19 beteg közül hatnál volt ismert a fertőződés módja, közülük egy 25 évesnél fiatalabb nő és két 25 évesnél fiatalabb férfi, illetve egy 25-34 év közötti férfi fertőződött intravénás szerhasználat révén.

Az Országos Epidemiológiai Központ által koordinált országos HIV/HBV/HCV prevalencia vizsgálat során a HCV-re irányuló laboratóriumi vizsgálatok 559 esetben adtak egyértelmű eredményt, melyből 278 személynél (49,7%) mutattak ki hepatitis C vírus elleni ellenanyagot. Azon szerhasználók között, akik 4 héten belül injektáltak utoljára, 60,3% volt a HCV pozitív személyek aránya.

Ártalomcsökkentés

Miért fontos az ártalomcsökkentés?

Az ártalomcsökkentés gyakorlati beavatkozások összefoglaló neve, amelynek célja a kábítószer-fogyasztás okozta egyéni, és makroszintű egészségügyi, szociális és gazdasági károk mérséklése.
Az ártalomcsökkentő programok hozzájárulnak a fertőző betegségek terjedésének, illetve a bűnözés vagy a halálozás emelkedésének megakadályozásához. Mivel sok esetben alacsonyküszöbű szolgáltatások, ezek a beavatkozások jelenthetik a kezeléshez vezető út első lépését, a kezelésbe nem kerülő kábítószer-fogyasztókkal való kapcsolatfelvételt.
Ártalomcsökkentő programok közé soroljuk a tűcsere programokat, a helyettesítő kezelést és a party service-t (bulisegély). A különböző típusú ártalomcsökkentő szolgáltatásokat végző hazai szervezetek forgalmi és működési adatairól, kliensszámáról éves adatgyűjtés folyik.

Kábítószer-fogyasztással összefüggő halálozás

Hányan halnak meg évente kábítószer-fogyasztás következtében?

2015-ben 25 kábítószer-használattal közvetlenül összefüggő halálesetet jelentettek a speciális halálozási regiszterbe, így a 2013-as magasabb esetszám után visszatérés mutatkozik a korábbi években tapasztaltakhoz (2014: 23; 2013:31; 2012: 24; 2011:14, 2010:17 eset) viszonyítva. A kábítószer-fogyasztással összefüggő halálesetek az új pszichoaktív anyagok 2010-es megjelenése előtt jellemzően opiáthasználathoz, azon belül is heroin-fogyasztáshoz voltak köthetők. A heroin hozzáférhetőségének 2010-es drasztikus visszaesésével párhuzamosan az e szerhez köthető halálesetek száma is lecsökkent. Az utóbbi években az új pszichoaktív szerek használata az elhunytak mintáiban is igazolódott.

Kábítószer-bűnözés

Milyen kábítószerekkel követték el a regisztrált bűncselekményeket?

A 2015-ben regisztrált bűncselekmények felét (52,1%, 3301 eset) kannabisszal követték el, 28,7%-át (1811 eset) stimulánsokkal, 6,8%-át új pszichoaktív anyagokkal (432 eset). A stimulánsokkal elkövetett esetek között az elkövetés tárgyaként leggyakrabban előforduló kábítószerek az amfetamin (83,4%), az MDMA (ecstasy) (7,9%) és a metamfetamin (5,4%) voltak. Az elkövetés tárgyaként kokain a bűncselekmények 3,5%-ában, opiátok 2,6%-ban (ezen belül heroin 1,1%-ban, metadon 0,5%-ban, morfin 0,4%-ban), hallucinogének 1,3%-ban, egyéb kábítószerek 4,3%-ban kerültek rögzítésre.

Az új pszichoaktív anyagokkal való (kereskedői típusú) visszaélés 2012 márciusa óta von maga után büntetőjogi felelősségre vonást, az ezekkel a szerekkel elkövetett visszaélések évről évre egyre növekvő hányadát teszik ki a kábítószer-bűncselekményeknek (2013: 3,5%, 2015: 6,8%). 2015-ben az új pszichoaktív anyagok között a legnagyobb arányban katinon származékok (33,6%), szintetikus kannabinoidok (22,5%) és fenetilaminok (17,8%) szerepeltek az elkövetés tárgyaként.

Kábítószerpiac

Milyen és mennyi kábítószert foglaltak le Magyarországon 2014-ben?

2014-ben a marihuána lefoglalások számában jelentős változás nem következett be, a lefoglalt mennyiség azonban az előző két évhez képest tovább csökkent. Ezzel szemben a hasis lefoglalások számában megfigyelhető növekedés fennmaradt. A heroin esetében elmondható, hogy a lefoglalások számában jelentős változás nem látszik, a mennyiség azonban 2014-ben elérte a 70 kg-ot, ami a 2013-as 5,7 kg-hoz képest jelentős növekedésnek mondható. Az amfetamin és MDMA lefoglalások száma enyhe növekvő tendenciát mutat, a mennyiség azonban mindkét kábítószer esetében inkább csökkent 2013-hoz képest.
Már 2012-ben is szembetűnő emelkedés volt tapasztalható az MDMA hatóanyagot tartalmazó, „klasszikus” ecstasy tabletták esetében, a 2011-ben lefoglalt 270 tablettához képest a 2012-ben lefoglalt mennyiség több mint 10 000 darab volt. 2013-ban tovább nőtt a lefoglalt, kábítószert vagy – kábítószernek nem minősülő – új hatóanyagokat tartalmazó tabletták száma, a tablettákon belül pedig az MDMA hatóanyagot tartalmazók még gyakoribbá váltak: a lefoglalási tételek 26%-át tették ki. 2014 folyamán a lefoglalt tablettáknak már több mint fele (53%) tartalmazott kizárólag MDMA típusú hatóanyagot.

Korai Jelzőrendszer

Hogy alakult az új pszichoaktív szerek piaci részesedése az elmúlt években Magyarországon?

Az új pszichoaktív anyagok 2010-2014 folyamán teljesen átrendezték a magyar kábítószerpiacot. A lefoglalási adatok alapján 2013-ra az új szerek piaci részesedése meghaladta a „klasszikus” – az ENSZ Kábítószer Egyezményeinek valamely jegyzékén szereplő – szerek piacát Magyarországon. 2014-ben a „designer drogok” már a lefoglalt anyagok 60%-át tették ki. 2015-ben azonban a trend megváltozott, az új pszichoaktív anyagok lefoglalásai a klasszikus kábítószer-lefoglalásokhoz közeli szintre estek vissza.