Iskola

Közösség

Család

Média kampányok

Az iskolai-, közösségi- és családi-alapú prevencióval kapcsolatos irodalmi áttekintések eredményeinek összefoglalásairól részletesebb információ található az egyes területeknél a .pdf formátumú részletes összefoglalókban (angol nyelven). Ezek az összefoglalók az egyes irodalmi áttekintésekben hivatkozott összes publikáció hivatkozását is tartalmazzák. Az irodalmi áttekintések áttekintéseinek eredeti beszámolói szintén elérhetően a módszertani oldalon. Faggiano, F. et al. (2005) és Gates et al. (2006) eredeti beszámolóit a Cochrane Collaboration jelentette meg.

A hatásossággal kapcsolatos bizonyítékok kontextualizálása

Az összefoglaló egyetlen célja az általános prevenciós programok hatásosságáról rendelkezésre álló bizonyítékok bemutatása.
Nem célja az általános prevenció előnyben részesítése a más típusú prevenciós beavatkozásokkal szemben, sem a más típusú prevenciós beavatkozásokkal való összehasonlítása. A hatásnagyságokról rendelkezésre álló információ korlátozottsága azt jelenti, hogy nem vonhatunk le következtetéseket a hatások különbségeiről más beavatkozásokhoz viszonyítva, továbbá az általános prevenciót nem vethetjük össze más stratégiákkal, mint például a környezeti stratégiák, vagy a célzott prevenció. Ezen kívül, a prevenció különböző típusai közötti választásnak a népegészségügyi célkitűzések és a populáció méretének figyelembevételével kell történnie. A különböző prevenciós stratégiák így kiegészítik egymást, nem versenyeznek egymással. További prevenciós megközelítések hatásosságával kapcsolatos bizonyítékok is fel fognak kerülni a portálra a jövőben.

Kapcsolódó linkek

Hivatkozások
Prevenciós válaszok az EU-ban (angol)

Hogyan hajtsunk végre prevenciós programokat?

Eszköztár prevenciós programok tervezéséhez és értékeléséhez (PERK) (angol)
Példák értékelt gyakorlatokra (EDDRA) (angol)

Iskolai prevenció – az irodalmi áttekintések eredményeinek összefoglalója

Szociális befolyásoláson alapuló beavatkozások

A szociális befolyásolás koncepcióját alkalmazó iskolai programok hatékonyak (1). Számos hosszú távú utánkövetéses vizsgálatból származó adat azonban azt jelzi, hogy ezek a hatások idővel fokozatosan csökkennek (2).

Életvezetési készségeken alapuló beavatkozások

Az életvezetési készségekre irányuló programoknak előnyös hatásai vannak (3). Pozitív hatással vannak mind a változást befolyásoló tényezőkre, (mint pl. az önbecsülés, vagy ellenállás a kortársnyomásnak), mind a szerhasználatra, összehasonlítva a szokásos tananyaggal (Faggiano et al. 2005). Számos aggály (a pozitív eredmények száma valószínűleg hasonló a negatív, vagy semleges eredmények számával) merült fel azonban az életvezetési készségek programok értékelésével kapcsolatban (Stothard and Ashton, 2000), lehet, hogy eltúlozzák a hatékonyságuk mértékét (Coggans et al. 2003). A visszautasítási készségek fejlesztése programelem hatékonyságát számos szerző megkérdőjelezte (4).

Információnyújtáson alapuló programok/Információnyújtás programelem

Az információnyújtáson alapuló programok magatartás változásra gyakorolt hatásai korlátozottak (5). összehasonlítva a szokásos tananyaggal, az információnyújtáson alapuló programok erősítik a változást befolyásoló tényezőket (különösképpen a drogokkal kapcsolatos ismereteket), de nem hatékonyabban, mint a készségek fejlesztésén alapuló programok (lásd Faggiano et al., 2005). A végső kimenetet (droghasználat) tekintve, hatásaik összehasonlíthatóak a szokásos tananyagéival és a két másfajta programtípus hatásaival (Faggiano et al., 2005). Néhány szerző és újabb tanulmányok megállapították, hogy az életvezetési készségek tréning megközelítés részeként, az információnyújtás fontos jellemzője egy programnak (6). A közölt információnak azonban az adott diákok számára megfelelőnek kell lennie, alkalmazhatónak kell lennie saját élettapasztalataikra és a gyakorlatban azonnal alkalmazhatónak kell lenniük (McBride et al, 2001).

Kortárs megközelítés

A kortársak bevonásával megvalósuló iskolai programok hatékonyságával kapcsolatos kutatási bizonyíték nem meggyőző (7). Alapos kutatásra van szükség a kortársaktól elvárható folyamatok és eredmények megismeréséhez, összehasonlítva más alternatívákkal, mielőtt elfogadhatjuk őket az általános, iskolai drogprevenció részeként (8).

Emlékeztető foglalkozások

Az emlékeztető foglalkozásokat tartalmazó programok hatékonyabbnak tűnnek (9). A szükséges intenzitással és a megfelelő utánkövetést biztosító évek számával kapcsolatban azonban nem áll rendelkezésre meggyőző bizonyíték (10). Cuijpers (2002a) azt vitatja, hogy mivel White és Pitts (1998) nem elemezték statisztikailag az emlékeztető foglalkozások és a program kimenetek összefüggését, a kapcsolatot elméletinek kellene kezelni.

Interaktív szemben a nem-interaktív programokkal

Az interaktív iskolai programok preventív hatással vannak a fogyasztási magatartásra (a dohányzás, alkohol, kannabisz és más illegális szerek esetében) (11). Az interaktív edukációs programok „statisztikailag feljebbvalónak” bizonyultak (Black et al., 1998) a nem-interaktív beavatkozásokkal szemben a szerhasználat megelőzésében (12). A Faggiano és munkatársai (2005) által vizsgált két tanulmány az interaktív programok esetében nem mutatott szignifikáns hatást a drogokkal kapcsolatos ismeretek, a döntéshozatali képességek, az önbecsülés és a marihuána használat tekintetében (Botvin 1994; Jones 1990 in Faggiano et al 2005). Az interaktív technikák ugyanakkor hatékonyabbak voltak a kemény drogok használatának csökkentésében Sussman, 2002 tanulmányában.

1 Hawks et al. 2002; Botvin, 2000; Tobler et al. 2000
2 Flay et al., 1989; Murray et al., 1989
3 Tobler et al. 2000; Coggans et al. 2003; Stothard and Ashton; 2000; Faggiano et al. 2005
4 Sharp, 1994; Paglia, & Room, 1998; Flay, 2000; Gorman, 1995; Gorman, 1996; Cuijpers ,2002a
5 Bruvold, 1993; Hansen, 1992; Sharp, 1994; Tobler, Lessard, Marshall, Ochshorn, & Roona, 1999; Dusenbury, & Falco, 1995; Paglia, & Room, 1998
6 Bruvold, 1993; Hansen, 1992; McBride et al, 2001; Maggs & Schulenberg, 1998; Dijkstra et al, 1999; Shope et al, 2001
7 Parkin and McKeganey (2000). Mellette: Rooney & Murray (1996), Gottfredson & Wilson (2003), Mellanby et al., (2000) ellene: Tobler et al. 2000, Cuijpers (2002a)
8 Sharp, 1994; Paglia & Room, 1998; Lloyd, Joyce; Hurry & Ashton, 2000
9 White and Pitts, 1998; Skara & Sussman, 2003
10 White and Pitts, 1998; Dusenbury et al., 1997
11 Tobler et al. 2000: Rooney & Murray (1996); Thomas (2003); Skara & Sussman (2003); Flay (2000); Shin (2001); White & Pitts (1998); Sussman 2002; Maiwald & Reese (2000).
12 Tobler, & Stratton, 1997; Tobler, 1997

Iskolai prevenció – összefoglaló szerzőnként

Buehler and Kroeger (2006)

A szociális befolyásoláson, vagy az életvezetési készségek modellen alapuló interaktív iskolai programok ajánlottak. Az egyszeri információátadó foglalkozásokat, az érzelmi-edukációs kezdeményezéseket önmagukban és más nem-interaktív intézkedéseket kerülni kell (az irodalmi áttekintés EMCDDA által kiadott angol nyelvű verziójában összefoglaló a 14. oldalon)

Canning et al. (2004)

Az iskolai prevenció legjobb esetben a szerhasználat elkezdésének rövid távú későbbre tolódását érheti el a nem-használók körében, illetve a fogyasztott mennyiség rövid távú csökkenését néhány fogyasztó esetében (White és Pitts, 1998). White és Pitts (1998) azt állították, hogy a megfigyelt hatásnagyságok alábecsülhetik a drogprevenciós programok hasznait, mivel a legtöbb értékelés nem vizsgálta, hogy a programot pontosan hajtották-e végre (főbb megállapítások az eredeti közlemény 40. oldalán)

Hawks et al. (2002)

Az iskolai programok a legnépszerűbb prevenciós intézkedések közé tartoznak, többségüket azonban a magatartásra gyakorolt hatásuk megfelelő értékelése nélkül hajtják végre. Ahhoz, hogy hatásosak legyenek, a programokat a fejlődés megfelelő időszakában kell nyújtani, elsősorban akkor, mikor a beavatkozás a legnagyobb valószínűséggel, hatással van a magatartásra. A programoknak a fiatalok élettapasztalataihoz kell igazodniuk, és abban az időszakban kell megfelelő ismereteket nyújtaniuk – helyi prevalencia adatok felhasználásával – mikor a legtöbb diák először találkozik pszichoaktív szerekkel. úgy tűnik, hogy a kiegészítő, általános egészségfejlesztési/életvezetési készségek programok nagyobb változásokat idéznek elő, mint a készségeken alapuló edukációs programok önmagukban, ami arra utal, hogy a pszichoaktív szerekkel kapcsolatos nevelést a legjobb jól megalapozott egészség tantervbe integráltan megvalósítani. A programok magatartásra gyakorolt hatékonyságának meghatározása során, relevanciájuk biztosítása érdekében fontos azokat előzetesen diákok és tanárok bevonásával tesztelni. Mivel a vizsgált tanulmányok többsége főként az Egyesült államokból származik, és az absztinencia a célkitűzése, így bizonyíték áll rendelkezésre azzal kapcsolatban, hogy az ilyen célkitűzéssel dolgozó programok következetesen elbuknak a magatartásra gyakorolt hatások kiváltásában. Ez arra utal, hogy szükség van olyan programok kidolgozására, melyek végső célja nem az absztinencia (lásd az összefoglalást az eredeti közlemény ix. oldalán).

Faggiano et al. (2005)

A szisztematikus irodalmi áttekintés eredményei azt mutatják, hogy a korai szerhasználat megelőzésében az iskolai intervenció leghatékonyabb formái az egyéni szociális készségek fejlesztésére irányuló programok. Ezzel szemben, a csak információ átadásra, vagy csak az érzelmi tartalomra koncentráló iskolai programokat szigorúan kontrollált és randomizált értékelések keretében kellene csak megvalósítani (javaslatok a gyakorlat számára az eredeti közlemény 13. oldalán).

Hosszabb verzió letöltése

Az általános prevencióval kapcsolatos eredmények részletes áttekintésének letöltése (angol)

Elméleti szempontból a közösségi alapú, rendszereken átívelő prevenció a legmeggyőzőbb megközelítés, de napjainkig túl kevés olyan vizsgálatot végeztek, mely az ilyen fajta beavatkozások hatékonyságának bizonyítékon alapuló értékelését adná. A néhány nagy volumenű, jó minőségű tanulmányból rendelkezésre álló eredmények ellentmondóak. A prevenciós beavatkozások más területein végzett értékelésekből származó két eredményből következtethetünk az ellentmondásos eredmények okaira. Egyrészről, úgy tűnik, hogy az átfogó megközelítések (melyeket például mind az iskolai, mind a családi színtéren alkalmaznak), és a kiegészítő elemeket tartalmazó megközelítések bizonyították már értéküket, ami azt sugallja, hogy a közösségi projekteknek is hatékonynak kell lenniük. Másrészről azonban az iskolai színtéren a projektek nagysága a siker szempontjából kritikus tényezőnek bizonyult (nem csak a megvalósítás, hanem a célcsoport igényeihez való igazodás problémáit is tükrözte), ami nyilvánvalóan nem kedvező a standardizált folyamatok esetében (Tobler et al. 2000). Mindezeket figyelembe véve, a két eredmény azt mutatja, hogy bár a rendszereket átfogó megközelítés hasznos, minden „közösségnek” a maga különleges szükségletei alapján kell tevékenykednie, hogy működésbe hozza a sikeres közösségi alapú drogprevencióhoz szükséges hatóerőket. (az irodalmi áttekintés EMCDDA által kiadott angol nyelvű verziójában a 124. oldalon)

A több-komponensű közösségi beavatkozások vizsgálata nem talált a droghasználati kimenetekkel kapcsolatban semmilyen erős hatást (lásd az eredeti közlemény 1. oldalát).

Hosszabb verzió letöltése

A családi- és közösségi alapú általános prevencióval kapcsolatos eredmények részletes áttekintésének letöltése (angol).

Család

A családi színtéren a családoknak átfogó intézkedések kínálata ajánlott, amelyek ötvözik a szülők, gyermekek és a család, mint egység képzését (főként az alkoholnál meghatározó) (az irodalmi áttekintés EMCDDA által kiadott angol nyelvű verziójában a 14. oldalon)

McGrath et al. (2006)

A családok prevenciós programokban való részvételének lehetséges hatékonyságát hangsúlyozzák (Kumpfer and Alvarado 2003; Shepard and Carlson 2003). A bizonyítékok alapján a szülői viselkedés tréninget, a családi készségek tréninget és a családterápiát találták a leghatékonyabb családokat megerősítő beavatkozásoknak (Kumpfer and Alvarado 2003). Több kutatásra van azonban szükség annak megállapításához, hogy ezek szignifikánsan hatékonyabbak-e más típusú megközelítéseknél, valamint, hogy melyik fajta családi beavatkozások a leghatékonyabbak (lásd az eredeti közlemény 19. oldalán).

A médiakampányoknak más elemekkel kombinálva (iskolai, közösségi, országos programok) preventív hatása van a fogyasztási magatartásra (a dohányzással kapcsolatban) (Friend & Levy, 2002; Hopkins et al. 2001).

A médiakampányok önmagukban nem csökkentik a fogyasztást (dohányzás esetén) (Friend & Levy, 2002; Hopkins et al. 2001). A fiatalokra irányuló médiakampányok országos programok részeként hatékonyabbak, mint közösségi programok részeként (a dohányzással kapcsolatban) (Friend & Levy, 2002).

A médiakampányok hatékonyabbnak tűnnek a dohányzásra való rászokás megelőzésében, mint a leszokásra ösztönzésben, valamint hatékonyabbnak tűnnek a fiatalabb korcsoportokban (Wakefield et al., 2003).

A médiakampányok sikerét befolyásoló tényezők: a nem, a szociális környezet hatásai, a kampány intenzitása és a dohányzást támogató és dohányzásellenes hirdetések relatív intenzitása (Wakefield et al., 2003).

A hatékony intézkedések jellemzői: erős érzelmeket kiváltó ábrázolás (Wakefield et al., 2003; Friend & Levy, 2002), nem viccesek (Friend & Levy, 2002), nem tesznek félreérthető kijelentéseket (Friend & Levy, 2002), nem szembesítik a fiatalokat azzal a döntéssel, hogy fogyasszanak-e, vagy sem (Wakefield et al., 2003), felfedik a dohányipar visszás tevékenységeit (Wakefield et al., 2003), és az üzenetet fiatalokkal közvetítik (a nem-dohányzással kapcsolatban) (Friend & Levy, 2002).

Az italos üvegeken elhelyezett figyelmeztetéseknek – önmagukban – nincs hatásuk az alkoholfogyasztásra (Agostinelli & Grube, 2002).

Az alkohol hatása alatt történő gépjárművezetés ellen szóló televíziós hirdetéseknek – kiegészítve további intézkedésekkel – van hatásuk az alkohol hatása alatt történő gépjárművezetés előfordulására és az alkoholfogyasztással összefüggő balesetekre (Agostinelli & Grube, 2002). (az irodalmi áttekintés EMCDDA által kiadott angol nyelvű verziójában a 79-80. oldalon.)

Hawks et al. (2002)

A médiakampányok önmagukban való alkalmazását – főleg, ha ellentététes befolyások is jelen vannak – nem találták hatékony módszernek a különféle pszichoaktív szerhasználat csökkentésében. Ellenben azt találták, hogy növeli az információ szintjét, és támogatást nyújt a politikai kezdeményezésekhez. Kölcsönös és kiegészítő közösségi tevékenységekkel kiegészítve – különösképpen környezeti változásokkal – a médiakampányok sikeresebbnek bizonyultak a pszichoaktív szerek használatával kapcsolatos attitűdök és magának a fogyasztásnak a befolyásolásában.

Hatékony módja a legális pszichoaktív szerek használatának kockázataival kapcsolatos egészségügyi figyelmeztetések kommunikálásának, főként a kemény használók esetében, más gazdasági és környezeti kezdeményezésekkel kombinálva (lásd az összefoglalást az eredeti közlemény x. oldalán).

Ezen az oldalon az irodalmi áttekintések módszertanával kapcsolatos összefoglaló olvasható, továbbá link is található az egyes irodalmi áttekintések áttekintéseinek letöltéséhez. A Faggiano, F. és munkatársai (2005) valamint a Gates, S. (2006) és munkatársai által készített szisztematikus irodalmi áttekintést a Cochrane Collaboration jelentette meg.

Buehler, A. & Kroeger C. (2006)
McGrath,Y. et al. (2006)
Canning, U. et al. (2004)
Hawks, D. et al. (2002)
Faggiano, F. et al. (2005)
Gates, S. et al. (2006)

Iskolai általános prevenció: 17 (szisztematikus) irodalmi áttekintés, metaanalízis.

Családi prevenció: 5 (szisztematikus) irodalmi áttekintés, metaanalízis.

Közösségi prevenció: 7 (szisztematikus) irodalmi áttekintés, metaanalízis.

Média kampányok: 5 irodalmi áttekintés: 3 szisztematikus irodalmi áttekintés és 2 nem-szisztematikus irodalmi áttekintés.

A felhasznált publikációk megjelenésének ideje

1993 óta

Beválasztási kritériumok

Tanulmányok típusai: Jó minőségű szisztematikus irodalmi áttekintések és metaanalízisek. Nem szisztematikus irodalmi áttekintések és egyedi tanulmányok akkor kerültek csak be a vizsgálati körbe, ha egy adott területtel kapcsolatban nem találtak jó minőségű irodalmi áttekintést.

Intézkedések: A tanulmányok drogprevenciós beavatkozások hatékonyságával kapcsolatos eredményeket mutatnak be.

Célzott magatartás: A kiválasztott tanulmányok a fogyasztás elkezdésének megelőzésével, a fogyasztás csökkentésével és a függőség kialakulásának megelőzésével kapcsolatban közöltek eredményeket.
Szerek: A tanulmányok a pszichoaktív szerek, mint például a dohány, alkohol és kannabisz, valamint az ecstasy és más kábítószerek fogyasztásának megelőzése érdekében végzett beavatkozások hatékonyágát mutatják be.

(az irodalmi áttekintés EMCDDA által kiadott angol nyelvű verziójában a 39-48. oldalon)

Letöltés (angol, német)

Módszertan

7 szisztematikus irodalmi áttekintés, metaanalízis és egyéb irodalmi áttekintés.

A felhasznált publikációk megjelenésének ideje

2001- 2004

Beválasztási kritériumok

A tanulmány jelentőséggel bír a kábítószer használat megelőzésével és/vagy csökkentésével kapcsolatos bizonyítékok tekintetében? A tanulmány több mint egy droghasználat megelőzésére és/vagy csökkentésére irányuló beavatkozásos vizsgálatot értékel és elemez? A publikáció kábítószer-fogyasztás megelőzésével kapcsolatot kutatás irodalmi áttekintése, vagy metaanalízise?
(lásd az eredeti közlemény 5. oldalán)

Módszertan

Beválasztási kritériumok

A publikáció drogprevenciós kutatások irodalmi áttekintése volt. A publikáció a drogprevenció hatékonyságával kapcsolatos kutatás kérdéseivel foglalkozott és a drogprevenciós kutatással kapcsolatban azonosított aktuális témákat/kérdéseket.

(lásd az eredeti közlemény 15. oldalán)

Letöltés