Családoknak szóló prevenciós programok

  A problémakör                                                   

Beavatkozások hatásossága

Meghatározás

A családot, mint rendszert célzó prevenciós programokat meg lehet valósítani a veszélyeztetettség előzetes vizsgálata után vagy a veszélyeztetettség vizsgálata nélkül. Ez utóbbi típusba tartoznak azok a beavatkozások, amelyek általában minden családnak szólnak, míg az előbbiek kifejezetten azokat a családokat célozzák, amelyeknél fenn áll a kockázata szerhasználathoz kapcsolódó problémák kialakulásának. Habár nincs egységes európai definíció, veszélyeztetett családnak tekinthetjük azokat a családokat, amelyeknél a család egy vagy több tagjának alkohol és/vagy szerhasználati problémája van, és/vagy ahol a szülők között sok a konfliktus és az erőszak, ahol a kapcsolatok szegényesek, ahol valamilyen törés volt a családban (pl.: válás, halál) és/vagy ahol komoly anyagi problémákkal küzdenek.

Kockázat

A tagállamokból származó tanulmányok alapján a gyermekek szerhasználatában leggyakrabban a következő faktorok játszanak szerepet: a szülők alkoholfogyasztása illetve szerhasználata, idősebb testvérek szerhasználata, szülői felügyelet hiánya, rossz családi kapcsolatok, törések a családi életben és nehéz anyagi körülmények. Az európai és nemzetközi kutatások azt mutatják, hogy a függő szülők gyermekei veszélyeztetettebbek, nagyobb eséllyel fognak kipróbálni valamilyen szert, válnak szerhasználókká vagy függőkké késő kamaszkorukban. Az is ismert, hogy a családok kockázati jellemzői – problémás szerhasználat, konfliktus, elhanyagolás, szülői felügyelet hiánya, kevés interakció a fiatal és családtagjai között, szociális hátrányok – növelik a problémás szerhasználat kockázatát a gyermekeknél. Bár a szülői felügyelet hiánya előfordulhat egyedülálló szülőknél és tehetős családoknál is, a szülői fegyelmezés és ellenőrzés, a családi kohézió egyaránt fontos védő tényezők.

Beavatkozások

Az ebben a részben bemutatott beavatkozások a gyermekeknek és/vagy a családtagoknak szólnak, és a céljuk, hogy megakadályozzák vagy korlátozzák a szerhasználatot vagy, hogy megváltoztassák a családon belüli kommunikációt illetve interakciót. Emellett olyan iskolai vagy közösségi beavatkozások is bemutatásra kerülnek, amelyeknél a családokra koncentráló elemek a meghatározóak.

Eredmények

A családoknak szóló prevenciós beavatkozások fő célja, hogy megakadályozzák vagy késleltessék a szerhasználat kezdetét úgy, hogy minden egyénnek (akár a szülői feladatokat, akár a szülő-gyerek kapcsolatot megcélozva) megadják a lehetőséget, hogy megszerezzék a probléma megelőzéséhez szükséges információkat és készségeket.

Elsődleges eredmények

  • A szerhasználat csökkenése
  • A kockázati magatartások csökkenése
  • A szerhasználati szándék csökkenése
  • A probléma ismertségének növekedése

vissza az oldal tetejére

Elérhető tudományos bizonyítékok a családoknak szóló prevenciós beavatkozásokkal kapcsolatban

Röviden: Az átfogó, családközpontú prevenciós programok bizonyítottan hatásosak mind a legális, mind az illegális szerhasználat csökkentésében. A hátrányos helyzetű családok esetében a családlátogatások hatásosnak mutatkoznak a legális szerek használatának csökkentésében. A szülőket célzó beavatkozások esetében csupán további vizsgálatokra van szükség.

Hatásos

Jelenleg ebben a kategóriában nincs a kritériumoknak megfelelő beavatkozás.

Jellemzően hatásos

Kannabisz használathoz kapocsolódó átfogó, családközpontú prevenicó

Egy átfogó, családalapú prevenciós program, amelyben szülőknek, gyermekeknek és egész családnak szóló képzés is van, hatásosnak bizonyult. A program vizsgálata egy szisztematikus irodalmi áttekintésben szerepelt, amelyben 9 csoportos randomizált kontrollált vizsgálatot és 8 randomizált kontrollált vizsgálatot tanulmányoztak (N=1230) (Gates et al., 2006). Bár az eredmények nem voltak teljesen egybehangzóak, és bizonyos módszertani problémákat is találtak a program hatásos volt a következőben:

  • csökkentette a kannabisz életprevalenciáját és az elmúlt évben kannabiszt használók számát fiataloknál (6 éves utánkövetésnél relatív kockázat = 0.55, 95% konfidencia itervallum 0.32 – 0.95 illetve relatív kockázat = 0.44, 95% konfidencia itervallum 0.20 – 0.96).

Családalapú prevenciós program iskolás korú (18 éves korig) gyermekek alkohol abúzusának megelőzésére

Családalapú prevenciós programok(olyan programelemekkel, mint: szülői készségek fejlesztése, szülők támogatása, gondoskodó viselkedése, világos határok vagy szabályok megteremtése, szülői felügyelet, társas és kortárs nyomással szembeni ellenállás készsége, viselkedési normák és pozitív kortárs kapcsolatok megteremtése) egy szisztematikus irodalmi áttekintésben (Foxcroft et al., 2011a) 12-ből 9 randomizált kontrollált vizsgálatban bizonyultak hatásosnak a következőben:

  • alkohol abúzus csökkenése fiatalok körében, amely hatás közép- és hosszútávon is megmaradt.

Példa

Program a családok megerősítésére, Családlátogatás hátrányos helyzetű családoknál

Családlátogatás alacsony jövedelmű, nem házas nők esetében, egy narratív áttekintő tanulmányban (N=743) (Toumbourou et al., 2007) kis mértékben hatásosnak bizonyult 15 éves utánkövetésnél a következőkben:

  • Csökkent a szülő(k) által naponta elszívott cigaretták száma (1.50, 2.50 helyett, p=0.10);
  • Csökkent azoknak a napoknak a száma, amikor a szülő(k) alkoholt fogyasztott(ak) az elmúlt hat hónapban (1.09 vs 2.49, p=0.03).

Több komponensű, alkohol használattal kapcsolatos prevenciós programok fiataloknak

Több komponensű (azaz több, mint egy színtéren megvalósuló) prevenciós programokat egy 20 randomizált kontrollált vizsgálatot néző szisztematikus irodalmi áttekintésben (Foxcroft et al., 2011b) hatásosnak találták a következőben:

  • alkohol abúzus csökkentése fiataloknál (20 vizsgálatból 12 esetben találtak tudományos bizonyítékot valamilyen szintű hatásosságra).

Tanárok és szülők együttműködésének népszerűsítése a dohányzás témakörében

Egy 22 randomizált kontrollált vizsgálatot áttekintő szisztematikus irodalmi áttekintésben (N=678, Thomas et.al., 2007) szereplő vizsgálat egy sokféle tevékenységet tartalmazó programot (tanárok képzése a szülőkkel való kommunikációra és együttműködés kialakítására 3 napos workshop keretében, képzési kézikönyv, utánkövetés ellenőrző látogatásokkal, otthon tanuláshoz, kommunikációhoz kapcsolódó tevékenységek és workshopok szülőknek) hatásosnak talált a következőben:

  • fiatalok dohányzásának csökkenése (esélyhányados = 0.55, 95% konfidencia itervallum 0.34 – 0.88, p=0.013 7 év folyamán).

Példa

Család és iskola együttműködése (Stor et al., 2002)

Hatásos, de vannak hátrányai

Jelenleg ebben a kategóriában nincs a kritériumoknak megfelelő beavatkozás.

Nem ismert hatásosságú

Alkohol fogyasztással kapcsolatos, fiataloknak szóló több komponensű és egy komponensű programok összevetése

Egy szisztematikus irodalmi áttekintés alapján (Foxcroft et al., 2011b) csak kevés bizonyíték van arra, hogy a több komponensű programok hatásosabbak az egy komponensű programoknál:

  • 7 vizsgálatból (amelyeknél egy komponensű beavatkozásokhoz képest a több komponensű beavatkozások többlet hatása egyértelműen mérhető volt) csak egy esetben tudták kimutatni, hogy a több színtéren megvalósított program pozitívabb hatással volt, mint a csupán egy színtéren megvalósított beavatkozások.

 Szülők képzése önmagában

Egy 9 tanulmányt áttekintő jelentésben (Bühler and Kröger, 2006) a gyermekek képzése nélkül, csak szülőknek szóló képzés eredménye a következő volt:

  • a gyermekek iskolai viselkedése javult;
  • gyermekek magatartásproblémái csökkentek;
  • de a szerhasználatra nem volt hatással.

Bizonyítottan hatástalan

Jelenleg ebben a kategóriában nincs a kritériumoknak megfelelő beavatkozás.

vissza az oldal tetejére

Felhasznált irodalom

vissza az oldal tetejére