Iskolás korúaknak szóló prevenciós programok

  A problémakör                                                   

Beavatkozások hatásossága

Meghatározás

Az elmúlt években készült európai felmérések alapján átlagosan a fiúk 23%-a, a lányok 17%-a próbált ki valamilyen illegális szert életében legalább egyszer. A „valamilyen illegális szer” alatt értendő a kannabisz, az amfetamin, a kokain, a crack, az ecstasy, az LSD és a heroin. Az illegális szereket használók aránya jelentősen különbözik az egyes országokban (ESPAD 2007). Az iskolai színtéren működő prevenciós beavatkozásokkal nagy számú fiatal érhető el rendszeresen és hatékonyan.

Kockázat

Mivel a kamaszkor önmagában kockázati tényező, és az illegális szereket használók többsége ebben a korban kezdi el, az iskola hatékony színtere az általános prevenciónak. Továbbá az iskolába járó fiatalok nagyobb célcsoportján belül vannak különösen veszélyeztetett csoportok, mint például az iskolából kimaradók, a társas vagy tanulmányi problémákkal küzdők (ugyanígy a fiatalkorú bűnözők, gyermekotthonokban nevelkedők, az olyan környéken élő fiatalok, ahol a szerhasználathoz kapcsolódó problémák és kockázati tényezők halmozottan vannak jelen). Természetesen lehet átfedés ezek között a csoportok között, például egy olyan fiatal, aki sokat hiányzik az iskolából vagy rossz az iskolai teljesítménye, lehet, hogy családi problémákkal is küzd vagy érintett a fiatalkori bűnözésben. Ráadásul, ha több veszélyeztetett csoporthoz is tartozik, azok hatásai összeadódhatnak, és így még nagyobb a szerhasználat valószínűsége.

Beavatkozások

Az iskolai programokat össze lehet állítani úgy, hogy a szerek fizikai és pszichés hatásairól adjanak át ismereteket, mint a szerekkel kapcsolatos negatív attitűd kialakításának módját; hogy növeljék az egyén önbecsülését és tudatosságát, olyan pszichológiai tényezőkkel dolgozva, amelyek hozzájárulhatnak az egyén kitettségéhez; hogy a visszautasításhoz és a társas élethez szükséges készségeket tanítsanak meg; hogy a prevalenciával (vagy informális normákkal) kapcsolatos percepciókat megváltoztassák; vagy hogy a szerhasználattal szemben ösztönözzék a részvételt olyan alternatív tevékenységeken, amelyek egyben a kontroll képességet is növelik.

Az iskolák tanulóinak szóló beavatkozásokat a következő csoportokba sorolhatjuk:

– készségekre fókuszáló beavatkozások, amelyek célja, hogy fejlesszék a tanulók általános készségeit, a visszautasítás és a biztonságra törekvés képességét.

– affektív beavatkozások, amelyek célja, hogy a belső tulajdonságokat alakítsák át: az olyan személyiségjellemzőket, mint az önbecsülés és önhatékonyság, illetve az olyan motivációs tényezőket, mint a szándék a szerhasználatra)

– tudás fókuszú beavatkozások, amelyek célja, hogy növeljék a szerekkel, azok hatásaival és következményeivel kapcsolatos ismereteket

 Az itt bemutatott beavatkozások között olyan családokra vagy közösségre irányuló programok is felsorolásra kerülnek, amelyeknél az iskolai színtér volt a hangsúlyos.

Eredmények

Az iskolába járó gyerekekre irányuló prevenciós beavatkozások fő célja, hogy megakadályozzák vagy késleltessék a szerhasználat kezdetét azáltal, hogy minden egyént felruháznak a probléma megelőzéséhez szükséges információkkal és készségekkel.

A tanulmányok általában figyelembe veszik az ismeretekre és/vagy a drogok veszélyességével kapcsolatos tudatosságra vonatkozó eredményeket is, bár az ilyen mutatók csak közvetettek, ugyanis nincs bizonyíték arra, hogy az ismeretek/tudatosság hatással van a fogyasztásra. Mivel nincs egyértelmű összefüggés az ismeretek/tudatosság és a szerhasználatra vonatkozó eredmények között, úgy döntöttünk, hogy NEM vesszük figyelembe ezeket.

Elsődleges eredmények

  • A szerhasználat csökkenése
  • A kockázati magatartások csökkenése
  • A szerhasználati szándék csökkenése

vissza az oldal tetejére

Elérhető tudományos bizonyítékok az iskolás korúaknak szóló prevenciós beavatkozásokkal kapcsolatban

Röviden: Társas befolyásoláson és/vagy készségfejlesztésen alapuló iskolai beavatkozások bizonyítottan hatásosak a legális és illegális szerhasználat csökkentésében; a hátrányos helyzetű tanulókra koncentráló illetve a kortársak által végzett beavatkozások ígéretes eredményeket mutatnak.

Hatásos

Alkoholfogyasztással kapcsolatos társas befolyásoláson alapuló beavatkozások

A társas befolyásolás és az életvezetési készségek elméletét felhasználó iskolai programokat hatásosnak találták a következőkben:

  • Összes részegség csökkentése (1 randomizált kontrollált vizsgálat, N= 7079) (esélyhányados = 0.80, 95% konfidencia intervallum 0.67 – 0.97) és 3 vagy annál több részegség csökkentése (esélyhányados = 0.62, 95% konfidencia intervallum 0.47 – 0.81) (Faggiano et al., 2010)

Kannabisz használattal kapcsolatos társas befolyásoláson alapuló beavatkozások

A társas befolyásolás és az életvezetési készségek elméletét felhasználó iskolai programokat hatásosnak találták (1 randomizált kontrollált vizsgálat, N= 7079; Faggiano et al., 2010)a következőkben:

  • csökkent a kannabiszt az elmúlt 30 napban 3 vagy több alkalommal használók aránya (esélyhányados = 0.74, 95% konfidencia intervallum 0.53 – 1.00)

Jellemzően hatásos

Problémás, legális és illegális anyagokat használó diákok számára szóló interaktív és nem interaktív programok összehasonlítása

Az iskolai interaktív programok (pl. amelyekben vitázni kell), amelyeket főként valamilyen speciális populációjú iskolákban valósítanak meg, hatásosabbnak bizonyultak, mint a nem interaktív programok (pl. előadás). Egy 207 tanulmány metaanalízisét elvégző vizsgálat (Tobler et al., 2000), ezen tanulmányokat újra áttekintő vizsgálat (Roona et al., 2003) eredményei alapján, valamint egy további 15 tanulmányt elemző vizsgálat (N = 15.571 mintavételi egység, Porath-Waller et al., 2010) eredményei alapján a következőkben hatásosabbak az interaktív iskolai programok:

  • csökkenő dohány használat (elszívás vagy egyéb módon), alkohol használat csökkenése, és/vagy ittas vezetés csökkenése, „kannabisz” vagy egyéb illegális szer használatának csökkenése (standardizált átlagos különbség 0.21 vs. -0.05, p<0.000);
  • a szerhasználat kezdete statisztikailag szignifikáns mértékben későbbre tolódik;
  • csökkenti a fiatalok kannabisz használatát.

Fiatalok alkohol abúzusához kapcsolódó több komponensű prevenciós programok

A több komponensű prevenciós programokat (olyan beavatkozások, amelyek több, mint egy színtéren valósulnak meg) egy 20 randomizált kontrollált vizsgálatot áttekintő tanulmány (Foxcroft et al., 2011b) hatékonynak találta a következőben:

  • alkohol abúzus csökkenése kamaszok körében (20 vizsgálatból 12 talált valamilyen szintű bizonyítékot a hatásosságra).

Kortárssakkal megvalósított programok

Egy 29 irodalmi áttekintést megvizsgáló tanulmányban bizonyítékot találtak arra, hogy iskolai drogprevenciós programokban kortárs edukátorokat alkalmazni hatásos lehet a következőkben:

  • záróvizsgálatnál minden szer esetében csökkent a használat aránya (standardizált átlagos különbség = 0.24, 95% konfidencia intervallum 0.06 – 0.41, Z-próba p < 0.01);
  • záróvizsgálatnál csökkent a cigarettázás aránya (standardizált átlagos különbség = 0.17, 95% konfidencia intervallum 0.05 – 0.21, Z-próba p < 0.01).

 Ugyanakkor ez a viszonylagos hatásosság nem volt érzékelhető 1 vagy 2 éves utánkövetéseknél (McGrath et al., 2006).

Speciális alkoholra koncentráló iskolai prevenciós programok az iskolás korú gyermekek (18 éves korig) alkohol abúzusának megelőzésére

Egy 53 randomizált kontrollált vizsgálatot bemutató szisztematikus irodalmi áttekintésben (Foxcroft et al., 2011a) az iskolai prevenciós programokat hatásosnak találták a következőkben:

  • Alkohol abúzus csökkentése kamaszkorúaknál (11 alkoholra koncentráló vizsgálatból 6 esetében volt statisztikailag szignifikáns eredmény).

Az önbecsülést és döntéshozatalt javító, szerhasználatot csökkentő készség-alapú beavatkozások

Az életvezetési készséggel kapcsolatos programokat a szokásos tanmenethez képest hatékonyabbnak találták a lenti pontokon egy 32 tanulmányt (29 randomizált kontrollált vizsgálat és 3 kontrollált prospektív vizsgálat, N= 46539) vizsgáló szisztematikus irodalmi áttekintésben (Faggiano et al., 2005):

  • szerhasználat csökkenése általában (2 randomizált kontrollált vizsgálat, N=2371) (relatív kockázat = 0.81, 95% konfidencia intervallum 0.64 – 1.02, heterogenitás próba p=0.30);
  • kannabisz használat csökkenése (4 randomizált kontrollált vizsgálat, N= 7287) (relatív kockázat = 0.82, 95% konfidencia intervallum 0.73 – 0.92, heterogenitás próba p=0.37);
  • döntéshozási készségek fejlesztése (2 randomizált kontrollált vizsgálat, N=1229) (standardizált átlagos különbség = 0.78, 95% konfidencia intervallum 0.46 – 1.09, heterogenitás próba p=0.09);
  • önbecsülés növelése (2 randomizált kontrollált vizsgálat, N=484) (standardizált átlagos különbség = 0.22, 95% konfidencia intervallum 0.03 – 0.40, heterogenitás próba p=0.32);
  • kortárs nyomásnak való ellenállás képességének javítása. (1 randomizált kontrollált vizsgálat, N=120) (relatív kockázat = 2.05, 95% konfidencia intervallum 1.24 – 3.42).

Önálló, affektív megközelítésű beavatkozások a döntési készség javítására

Egy 32 tanulmányt átvizsgáló szisztematikus irodalmi áttekintésben (29 randomizált kontrollált vizsgálat és 3 kontrollált prospektív vizsgálat, N= 46539) (Faggiano et al, 2005) az affektív megközelítésű programokat a megszokott tanrendű és ismeret-központú beavatkozásokhoz képest hatásosnak találták a következőben:

  • döntési készség javítása (2 randomizált kontrollált vizsgálat, N=63) (standardizált átlagos különbség = 1.35, 95% konfidencia itervallum 0.7 – 1 .91, heterogenitás próba p=0.82).

Hatásos de vannak hátrányai

Jelenleg ebben a kategóriában nincs a kritériumoknak megfelelő beavatkozás.

Nem ismert hatásosságú

Emlékeztető foglalkozások

Egy 29 irodalmi áttekintést megvizsgáló cikkben (McGrath et al., 2006) azt találták, hogy az előre meghatározott célokra pozitív hatása van az emlékeztető foglalkozásoknak illetve az egyéb olyan „ráadás” programelemeknek, amelyeknek az a célja, hogy az adott beavatkozás hatását erősítsék. Ugyanakkor statisztikailag nem vizsgálták az emlékeztető foglalkozások és a programok eredeti céljai közötti viszonyt, így a fenti kapcsolatot hipotetikusnak kell tekinteni.

Több komponensű programok szemben az egy komponensű programokkal a fiatalok alkohol abúzusának témakörében

Kevés a bizonyíték arra, hogy a több komponenst tartalmazó beavatkozások hatékonyabbak lennének, mint a csupán egy komponenst tartalmazók, ahogy egy szisztematikus irodalmi áttekintésben (Foxcroft et al., 2011b) találták:

  • a hét vizsgálatból (ahol a több komponensű beavatkozás előnyeit össze lehetett vetni az egy komponensű beavatkozással) csak egy esetben találtak világos bizonyítékot arra, hogy a több színtéren megvalósított beavatkozás eredményesebb volt, mint az, ahol csupán egy színtéren valósították meg az adott programot.

Iskolai általános prevenciós programok alkohol abúzus megelőzésére iskolás korú gyermekeknél 18 éves korig

Egy 53 randomizált kontrollált vizsgálatot szemléző szisztematikus irodalmi áttekintésben az iskolai általános prevenciós programokkal (nem beleértve az életvezetési/társas készségekre épülő programokat, lásd fent a Hatásos kategóriában) kapcsolatban nem találtak elegendő bizonyítékot arra, hogy hatásosak lennének a következőben:

  • alkohol abúzus csökkentése serdülők körében (39 általános vizsgálat közül 24 nem mutatott statisztikailag szignifikáns eredményeket).

Készség alapú, keménydrog használatot csökkentő beavatkozások

Az életvezetési készségeket átadó programokkal kapcsolatban azt találták, hogy semmivel se hatékonyabbak, mint a szokásos tanmenetű programok (Faggiano et al., 2005) a következőkben:

keménydrog használat csökkentése:

  • folyamatos eredmény (2 randomizált kontrollált vizsgálat, N=1768) (standardizált átlagos eltérés = -0.30, 95 % konfidencia intervallum -0.85–0.25, heterogenitás próba p<0.0001);
  • dichotóm kimenet a 2-5 év közötti utánkövetésben (2 randomizált kontrollált vizsgálat, N=746) (relatív kockázat = 0.45, 95% konfidencia intervallum 0.24 – 0.85, heterogenitás próba p=0.55).

Csak ismeretekre fókuszáló beavatkozások

Egy meta-analízisben (Faggiano et al, 2005) az ismeretekre fókuszáló programokról a következőket találták:

  • javítják a résztvevők ismereteit az illegális szerekkel kapcsolatban a beavatkozás után mérve (3 randomizált kontrollált vizsgálat, N=220) (standardizált átlagos eltérés = 0.91, 95% konfidencia intervallum 0.42 – 1.39, heterogenitás próba p=0.17) a szokásos tanmenethez viszonyítva;
  • nincsenek hatással az illegális szerek használatára.

Önmagukban álló alkohol fogyasztás és dohányzás ellenes kortárs-programok

Egy randomizált kontrollált vizsgálat (N=326) eredményeit vizsgáló narratív áttekintésben (Velleman 2009) talált tudományos bizonyítékok alapján elmondható, hogy a fiataloknak szóló speciális tréning, amelynek az célja, hogy később egymást befolyásolják nem hatásos a következőkben:

  • alkohol fogyasztás és dohányzás csökkentése;
  • ismeretek növelése és alkohollal, ill. dohányzással kapcsolatos attitűdök megváltoztatása

Bizonyítottan hatástalan

Jelenleg ebben a kategóriában nincs a kritériumoknak megfelelő beavatkozás.

vissza az oldal tetejére

Felhasznált irodalom

vissza az oldal tetejére