Közösségi prevenciós programok
A problémakör |
Beavatkozások hatásossága |
Meghatározás
A „közösség” fogalomnak nincs egységesen elfogadott definíciója, jelen esetben az egyének olyan csoportját jelenti, akik azonos földrajzi és közigazgatási területen élnek. Egy adott közösségben zajló beavatkozások nem feltétlenül célozzák meg a közösség minden tagját, valószínűleg inkább annak egy speciális részét, akik nagyobb eséllyel vannak kitéve a szerfogyasztásnak (azaz a veszélyeztetett csoportokat). Amennyiben a „közösség” más értelemben szerepel, azt jelezni fogjuk.
Kockázat
Mivel a közösség egy tág fogalom, amelybe sok különböző ember és kapcsolataik tartoznak bele, a közösséghez tartozás önmagában nem jelent kockázatot. A közösségre irányuló beavatkozások inkább azzal a céllal kerülnek kidolgozásra, hogy különböző társadalmi struktúrákat és szereplőket egy átfogó megközelítéssel érjenek el.
Beavatkozások
Az itt bemutatott beavatkozások a közösség minden tagját vagy csak egyes veszélyeztetett csoportokat megszólító programok, a céljuk pedig, hogy megakadályozzák vagy visszafogják a szerhasználatot.
Ezen kívül olyan családra vagy iskolára irányuló programokat is felsorolunk, amelyeknél a közösségi elem volt a hangsúlyos.
Eredmények
A közösségekre irányuló prevenciós beavatkozások fő célja, hogy megakadályozzák vagy késleltessék a szerhasználat kezdetét azáltal, hogy minden egyént felruháznak a probléma megelőzéséhez szükséges információkkal és készségekkel.
Elsődleges eredmények
- A szerhasználat csökkenése
- A kockázati magatartások csökkenése
- A szerhasználati szándék csökkenése
- A probléma ismertségének növekedése
Elérhető tudományos bizonyítékok a közösségeknek szóló prevenciós beavatkozásokkal kapcsolatban
Röviden: Átfogó közösségi alapú programok hatásosabbak a magas kockázatú személyek (legális és illegális) szerhasználatának csökkentésében, mint a csak közösségre vagy csak iskolára koncentráló beavatkozások. A több komponensű és interaktív programok hatásosak a legális szerhasználat csökkentésében.
Hatásos
Magas kockázatú fiatalokat célzó átfogó közösségi programok
Egy 222 tanulmányt vizsgáló szisztematikus irodalmi áttekintés (14 irodalmi áttekintés; 103 randomizált kontrollált vizsgálat; 52 kontrollált nem randomizált vizsgálat; 18 CBA; 35 BA) (Jones et al., 2006) azt találta, hogy azok az átfogó programok, amelyek bevonják mind a közösséget, mind az iskolát és a családot hatásosak voltak abban, hogy megelőzzék, késleltessék, csökkentsék a következőket:
- minden anyag használatát összevetve egyrészt a magas kockázatú fiatalokat célzó csak közösségi illetve iskolai és közösségi programokat (standard átlagos eltérés [standardised mean difference – SMD] = 0.38 és 0.36 külön-külön), másrészt a magas kockázatú egyéneket összevetve alacsony kockázatú egyénekkel (SMD = 0.42 és 0.08);
- a dohányzást összevetve egyrészt a magas kockázatú fiatalokat célzó csak közösségi illetve iskolai és közösségi programokkal (SMD = 0.46 és 0.48), másrészt a magas kockázatú egyéneket összevetve alacsony kockázatú egyénekkel (SMD = 0.49 és 0.03);
- az alkohol fogyasztást összevetve egyrészt a magas kockázatú fiatalokat célzó csak közösségi illetve iskolai és közösségi programokkal (SMD = 0.49 és 0.49), másrészt a magas kockázatú egyéneket összevetve alacsony kockázatú egyénekkel (SMD = 0.56 és 0.05);
- a kannabisz használatot összevetve egyrészt a magas kockázatú fiatalokat célzó csak közösségi illetve iskolai és közösségi programokkal (SMD = 0.82 és 0.79), másrészt a magas kockázatú egyéneket összevetve alacsony kockázatú egyénekkel (SMD = 0.84 és 0.22);
- minden illegális szer használatát összevetve egyrészt a magas kockázatú fiatalokat célzó csak közösségi illetve iskolai és közösségi programokkal (SMD = 0.56 és 0.54), másrészt a magas kockázatú egyéneket összevetve alacsony kockázatú egyénekkel (SMD = 0.65 és 0.05).
A hatásosságban nem volt különbség az „iskolai-közösségi” programok és a csak közösségi programok között. Sőt, az alacsony kockázatú populációban a hatás nagysága szignifikánsan nagyobb volt minden dohányzáshoz kapcsolódó beavatkozás-típusban (átfogó, iskolai-közösségi, csak közösségi), és a kannabiszhoz kapcsolódó beavatkozásokban is (SMD = 0.05, SMD = 0.13). Egyéb szignifikáns különbséget nem találtak.
Mentor-program fiatalok körében az alkoholofogyasztás megelőzésére
Egy szisztematikus irodalmi áttekintésben (Thomas et al., 2011) a mentor programokat (olyan támogató kapcsolat, amelyben az egyik személy támogatást, iránymutatást és konkrét segítséget nyújt a társának azon keresztül, hogy megosztja vele tapasztalatait és szaktudását anélkül, hogy a mentor személyes haszonszerzésre számítana ennek kapcsán – Center for Substance Abuse Prevention 2000) hatásosabbnak találták annál, mintha egyáltalán nem történt volna beavatkozás a következőben:
- alkoholfogy sztás megelőzése (3 randomizált kontrollált vizsgálat) (relatív kockázat 0.71, 95% konfidencia itervallum 0.57 – 0.90,p = 0.005).
Jellemzően hatásos
Dohányzás ellenes több komponensű közösségi beavatkozások
A több komponensű, összehangolt, széleskörű közösségi beavatkozásokba beletartozhat sokféle program, például a cigaretta vásárlás életkorhoz kötése, a betegségek (pl.: szívbetegségek) megelőzése, tömegkommunikációs programok és iskolai programok. Egy 17 tanulmányt megvizsgáló szisztematikus irodalmi áttekintésben (Sowden and Stead, 2003) az ilyen beavatkozásokról megállapították, hogy:
- csökkentik a dohányzás prevalenciáját, a beavatkozásban nem részesülők kontrollcsoportjához és a csak iskolai programokhoz képest;
- csökkentik a dohányzás prevalenciájának növekedését a csak tömegkommunikációs kampányhoz.
Veszélyeztetett fiatalokat célzó interaktív programok
Egy irodalmi áttekintésben (Springer et al., 2004) a komoly magatartási és életvezetési készségeket fejlesztő tartalmakat, hangsúlyos csapatépítést és személyközi kommunikációs módszereket, valamint önreflexióra építő introspektív tanulási módszereket kínáló programokkal kapcsolatban a következőt találták:
- csökkentik az elmúlt 30 napra vonatkozó dohányzást, alkohol és kannabisz fogyasztást a veszélyeztetett fiatalok körében.
Ezek a programok világosan megfogalmazott, koherens elméleteken alapuló programok, amelyek minőségi kapcsolatokat építettek a fiatalokkal.
Fiataloknak szóló több komponensű prevenciós programok az alkohol abúzus megelőzésére
Egy 20 randomizált kontrollált vizsgálatot tartalmazó szisztematikus irodalmi áttekintésben (Foxcroft et al., 2011) a több komponensű prevenciós programokat (több, mint egy színtéren megvalósított beavatkozás) hatásosnak találták a következőben:
- csökkenti az alkohol abúzust serdülők körében (20 vizsgálatból 12 mutatott valamilyen szintű bizonyítékot a hatékonyságra).
Támogató csoportok sorstárs mentor-képzéssel kiegészítve olyan fiataloknak akiknek a szülei vagy más családtagja szerhasználó
Egy egy randomizált kontrollált vizsgálatot (N=271) leíró narratív áttekintésből (Faggiano 2008) származó bizonyítékok alapján az ilyen beavatkozások rövid- és középtávon hatásosak lehetnek abban, hogy javítsák a fiatalok:
- program ismeretét (z = 7.03, p < 0.01)
- érzelem orientált megküzdését (coping) (z = 3.67, p < 0.01)
- megküzdésüket (coping) társas támogatás segítségével (z = 2.20; p < 0.05)
- várható feszültség csökkenését (z = 2.26; p < 0.05)
Hatásos de vannak hátrányai
Jelenleg ebben a kategóriában nincs a kritériumoknak megfelelő beavatkozás.
Nem ismert hatásosságú
Alkohol és kannabisz ellenes közösségi beavatkozások
Alkohol és kannabisz ellenes közösségi beavatkozásokat vizsgáltak át egy 29 irodalmi áttekintést áttekintő tanulmányban (McGrath et al., 2006), és a kontroll csoport hiánya miatt gyengének minősülő kutatások alapján csökkenés várható az alábbiakban:
- alkohol használat;
- kannabisz használat.
Mentor programok fiataloknak a szerhasználat megelőzésére
Egy szisztematikus irodalmi áttekintésben (Thomas et al., 2011) a mentor programokkal (olyan támogató kapcsolat, amelyben az egyik személy támogatást, iránymutatást és konkrét segítséget nyújt a társának azon keresztül, hogy megosztja vele tapasztalatait és szaktudását anélkül, hogy a mentor személyes haszonszerzésre számítana ennek kapcsán – Center for Substance Abuse Prevention 2000) kapcsolatban azt találták, hogy nem lehet róluk összegző elemzést készíteni a következő problémakörrel kapcsolatban:
- szerhasználat megelőzése.
Fiatalok alkohol abúzusával foglalkozó több komponensű programok az egy komponensű programokkal szemben
Ahogy azt egy szisztematikus irodalmi áttekintésben (Foxcroft et al., 2011) megmutatták, csak kevés tudományos bizonyíték áll rendelkezésre azzal kapcsolatban, hogy a több komponensű beavatkozások hatékonyabbak lennének az egy komponensű beavatkozásoknál:
- azon vizsgálat közül, ahol az egy komponenshez viszonyítva meg lehetett állapítani a több komponens hozzáadott értékét, csupán 7 vizsgálatból 1 mutatta ki egyértelműen, hogy haszna volt, hogy az adott beavatkozást több színtéren valósították meg
Bizonyítottan hatástalan
Jelenleg ebben a kategóriában nincs a kritériumoknak megfelelő beavatkozás.
Felhasznált irodalom
- Faggiano F. and Vigna-Taglianti F (2008), ‘Drugs, Illicit – Primary Prevention Strategies’, In: Kris Heggenhougen and Stella Quah, editors International Encyclopedia of Public Health, Vol 2. San Diego: Academic Press; 2008. pp. 249-265.
- Foxcroft D., Tsertsvadze A. (2011). ‘Universal multi-component prevention programs for alcohol misuse in young people’, Cochrane Database of Systematic Reviews 2011, Issue 9. Art. No.: CD009307. DOI: 10.1002/14651858.CD009307.
- Jones L., Sumnall H., Witty K., Wareing M., McVeigh J. and Bellis M.A. (2006), ‘A review of community-based interventions to reduce substance misuse among vulnerable and disadvantaged young people’, National Collaborating Centre for Drug Prevention, Centre for Public Health, Liverpool John Moores University, November 2006
- McGrath Y., Sumnall H., McVeigh J., Bellis M. (2006), ‘Drug use prevention among young people: a review of reviews’, National Institute for Health and Clinical Excellence, January 2006. ISBN: 1-84629-147-X
- Sowden A.J. and Stead L.F. (2003), ‘Community interventions for preventing smoking in young people’, Cochrane Database of Systematic Reviews 2003, Issue 1. Art. No.: CD001291. DOI: 10.1002/14651858.CD001291
- Springer J. F., Sale E., Hermann J., Sambrano S., Kasim R. and Nistler M. (2004), ‘Characteristics of Effective Substance Abuse Prevention Programs for High-Risk Youth’, The Journal of Primary Prevention, 25 (2) , pp. 171-219. DOI: 10.1023/B:JOPP.0000042388.63695.3f
- Thomas, R.E., Lorenzetti, D., Spragins, W. (2011), ‘Mentoring adolescents to prevent drug and alcohol use’, Cochrane Database of Systematic Reviews 2011, Issue 11