A lakosságnak szóló prevenciós programok
A problémakör |
Beavatkozások hatásossága |
Meghatározás
Feltételezhető, hogy a népesség minden tagja a szerhasználat vonatkozásában ugyanolyan általános kockázatnak van kitéve, ugyanakkor az egyéni kockázat nagyon eltérő lehet.
Kockázat
Az egyének nem kerülnek kapcsolatba a szerekkel kizárólag a személyes jellemzőik miatt. Sokkal inkább a környezeti tényezők komplex rendszere befolyásolja őket, mint például az, hogy mit tekintenek normálisnak, elvártnak vagy elfogadottnak abban a közösségben ahol élnek, a szabályok vagy rendeletek és adók az adott országban, a médiában megjelenő üzenetek, amelyeknek ki vannak téve, illetve, hogy mennyire lehet hozzáférni alkoholhoz, cigarettához vagy illegális szerekhez. A szerhasználatra tehát a rendszer egészének eredményeként tekinthetünk.
Beavatkozások
A legfőbb eszközök a tömegmédiában megjelenő kampányok, valamint az olyan beavatkozások, mint a piac szabályozása vagy a különböző korlátozó intézkedések (életkorra vonatkozó korlátozások, vagy a dohányzás betiltása bizonyos helyeken). Ezek a beavatkozások a kényszerítésen és korlátozáson kívül tartalmazhatnak pozitív elemeket is, például amikor megteremtik a változtatáshoz szükséges lehetőségeket, támogatást és biztatást. Az általános népességnek szóló stratégiák döntően a legális szereket célozzák meg, mégis fontosak a teljes prevenciós terület szempontjából, mert a korai, széles körben jellemző és intenzív alkoholfogyasztás és dohányzás sok országban összefüggést mutat az illegális szerhasználattal.
Eredmények
A teljes populációra irányuló prevenciós beavatkozások fő célja, hogy megakadályozzák vagy késleltessék a szerhasználat kezdetét azáltal, hogy minden egyént felruháznak a probléma megelőzéséhez szükséges információkkal és készségekkel.
Elsődleges eredmények
- A szerhasználat csökkenése
- A kockázati magatartások csökkenése
- A szerhasználati szándék csökkenése
- A probléma ismertségének növekedése
Teljes populációt célzó, általános prevenciós beavatkozások
Röviden: Azok a tömegkommunikációs kampányok, amelyek más beavatkozásokhoz kapcsolódnak hatékonynak bizonyultak a használat csökkentésében a legális szerek kapcsán. Ugyanakkor a tömegkommunikációs kampányok önmagukban, önálló beavatkozásként nem hatásosak a legális és illegális szerek használatának csökkentésében.
Hatásos
Jelenleg ebben a kategóriában nincs a kritériumoknak megfelelő beavatkozás.
Jellemzően hatásos
Dohányzás ellenes tömegkommunikációs kampányok egyéb programelemekkel kombinálva
Az iskolai, közösségi illetve nemzeti programokkal kombinált tömegkommunikációs kampányokat egy 84 tanulmányt vizsgáló szisztematikus irodalmi áttekintésben (N= 49.398) (Brinn et al., 2010) hatásosnak találták a következőkben:
- csökkentette a dohányzás prevalenciáját a beavatkozásban nem részesülőkhöz képest (1 kontrollált klinikai vizsgálat, N=6180) (esélyhányados = 0.84, 95% konfidencia itervallum 0.76 – 0.95);
- nem volt hatása arra, hogy mennyit dohányoztak az elmúlt egy hétben illetve elmúlt 30 napban a beavatkozásban nem részesülőkhöz viszonyítva (1 randomizált kontrollált vizsgálat, N=19.882);
- a csak iskolai programokhoz viszonyítva az iskolai programokkal kombinált tömegkommunikációs kampány ok csökkentették a heti dohányzást (1 kontrollált klinikai vizsgálat, N= n.i.) (esélyhányados=0.62, 95% konfidencia itervallum 0.49 – 0.78);
- a csak iskolai programokhoz viszonyítva az iskolai programokkal kombinált tömegkommunikációs kampányok javították a dohányzáshoz kapcsolódó attitűdöket (1 kontrollált klinikai vizsgálat, N=n.i.) (0.37 versus 0.25,p<0.05);
- a csak iskolai programokhoz viszonyítva az iskolai programokkal kombinált tömegkommunikációs kampányok javították a dohányzással kapcsolatos normákat (4.94 versus 5.56, p<0.05).
Tömegkommunikációs kampányok az ittas vezetés és közlekedési balesetek csökkentésére
A tömegkommunikációs kampányokat egy 4 (több tömegkommunikációs kampányt felmérő) tanulmányt vizsgáló narratív irodalmi áttekintés (Wakefield, 2010) hatásosnak találták az ittas vezetés mérséklésében.
A támogató eszközökkel kombinált, alkoholos befolyásoltság alatti vezetés ellen szóló televízió hirdetéseknek hatásosak a következőkben:
- alkoholos befolyásoltság alatti vezetés előfordulásának csökkentése (Agostinelli és Grube, 2002);
- alkoholfogyasztáshoz kapcsolód balesetek számának csökkentése (Agostinelli és Grube, 2002).
Hatásos de vannak hátrányai
Jelenleg ebben a kategóriában nincs a kritériumoknak megfelelő beavatkozás.
Nem ismert hatásosságú
Alkoholfogyasztáshoz kapcsolódó ismeretterjesztés, iránymutatás
Egy narratív irodalmi áttekintés (Anderson 2009) szerint nem végeztek még felmérést azzal kapcsolatban, hogy alkohol fogyasztáshoz kapcsolódó iránymutatások terjesztése hatással van-e az alkoholhoz köthető ártalmakra.
Tömegkommunikációs kampányok az illegális szerhasználathoz kapcsolódó magatartásformák megváltoztatására
Egy narratív irodalmi áttekintés szerint az illegális szerhasználathoz kapcsolódó magatartásformák megváltoztatására törekvő tömegkommunikációs kampányokat nem vizsgálták elegendő mértékben. Az illegális szerhasználatra koncentráló kampányok sikerességével kapcsolatos tudományos bizonyítékok nem egybehangzóak (Wakefield at al., 2010).
Bizonyítottan hatástalan
Önálló tömegkommunikációs kampányok az alkoholfogyasztásról
Egy narratív irodalmi áttekintésben (Wakefield 2010) az egyéb beavatkozásokhoz nem kapcsolódó, önálló alkoholfogyasztásról szóló tömegkommunikációs kampányok hatástalanok a következőkben:
- Az alkoholos italok üvegein található figyelmeztetések önmagukban nincsenek hatással az alkoholfogyasztásra. Az alkoholfogyasztás csökkentéséről szóló kampányok csak kevéssé sikeresek. A legtöbb esetben a fiatalok a célcsoportja ezeknek a kampányoknak, de a potenciális hatásukat elfedik az alkoholos italok széles körben elterjedt, olykor illegális marketingstratégiái, illetve az, hogy az alkoholfogyasztásra társadalmi normaként tekintenek.
- az italcégek által szponzorált, biztonságos alkoholfogyasztásról szóló kampányok hatástalanok voltak az alkoholfogyasztási szokások megváltoztatásában, mert a befogadók ellentmondásosnak találták az ilyen kampányok üzeneteit.
Önálló tömegkommunikációs kampányok a dohányzással kapcsolatban
Egy tömegkommunikációs kampányokat elemző tanulmányban (Bühler és Kröger, 2006) azt találták, hogy az önálló (egyéb, például iskolai, közösségi vagy nemzeti programokkal nem kombinált) tömegkommunikációs kampányok nem hatékonyak a cigaretta fogyasztás csökkentésében.
Felhasznált irodalom
- Agostinelli, G. and Grube, J. W. (2002), ‘Alcohol counter-advertising and the media – a review of recent research’, Alcohol research and health 26 (1), pp. 15-21
- Anderson, P., Chisholm D., Fuhr D.C. (2009), ‘Effectiveness and cost-effectiveness of policies and programmes to reduce the harm caused by alcohol’, The Lancet 373 (9682), pp. 2234-46.
- Brinn M.P., Carson K.V., Esterman A.J., Chang A.B. and Smith B.J. (2010), ‘Mass media interventions for preventing smoking in young people’, Cochrane Database of Systematic Reviews 2010, Issue 11. Art. No.: CD001006. DOI: 10.1002/14651858.CD001006.pub2
- Bühler A. and Kröger C. (2006), ‘Report on the prevention of substance abuse’, Federal Centre for Health Education BZgA (English version) | (German version)
- Wakefield M.A., Loken B. and Hornik R.C (2010), ‘Use of mass media campaigns to change health behaviour’, Lancet; 376: 1261–71. DOI:10.1016/S0140-6736(10)60809-4